A józsefvárosi közbeszédben ma a romák egyre inkább pozitív összefüggésben jelennek meg. Ami a helyi politikát illeti, fontosnak tartja, hogy a cigányság ne kerüljön hátrányba és egyenrangú polgárként élhessenek. Az önkormányzatnál fontos pozíciókban vannak romák, romaügyi referens dolgozik, a roma tehetségeket a Balog Paci-ösztöndíjprogram segíti, roma gyakornoki programok működnek, a Józsefváros Újságnál is van ilyen. A válogatás cikkeinek többségét is roma szerző írta. Ha jónak látszik is ez az út, a romakérdés még messze nincs megoldva, ez az írásokból is kiderül.

Vita folyik

A romák ügyével kapcsolatos cikkeinkben gyakori a polémia, de külön rovatunk is van Vélenyém címmel. Balogh Adrienn a roma családok jellemző női és férfi szerepeiről mondta el a véleményét:

Ezzel Balogh Veronika a fiatalabb generáció képviselőjeként szállt szembe azzal a felütéssel, hogy a pofon nem hagyomány, a férj nem úr a háznál, a patriarchátus pedig nem kulturális örökség:

Bujdosó János a józsefvárosi roma hét kapcsán a hiteles roma reprezentáció kérdését járta körbe újabb kérdéseket generálva:

Kalla Éva sokszor vesz elő kényes témákat a cikkeiben, és úgy gondolja, amíg a romáknak nincsenek intézményeik – valamilyenek vannak, szerinte az nem elég –, múltjuk eseményeinek emlékezetét felemészti a jelennel való megküzdés:

Roma példaképek

A cigányságnak is vannak hősei, példaképei. A fiatalon meghalt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista nagyon mély nyomot hagyott a cigányok lelkében, különösen Józsefvárosban, ahol élt:

Nagy Gusztáv költő, műfordító – Az ember tragédiáját is ő fordította cigány nyelvre – sokat tett a cigányság ügyéért, egyike a „nagy öregeknek”, interjúban beszélt az életéről:

Péli Tamásnak, a szintén korán elment roma festőnek és aktivistának egy zsidó szervezet ültetett emlékfát a Teleki téren, ahol a barát beszélt arról, hogyan robbant ki Péli a semmiből:

Színház, festészet és rap

Csányi Dávid színművész most a Független Színházban játszik, nehézségekről és újrakezdésről beszélt, s hogy milyen romaként színésznek lenni.

A szintén Független Színházas (és Balogh Paci-ösztöndíjas) Boda-Novy Emília színész-rendező a cigányság múltjának egy horrorisztikus eseményét vitte színre:

A Bura Galériában Cigánybűnözök címmel nyílt kiállítás a nyáron, Oláh Norbert festőművésszel beszélgettünk:

Tehetséges roma srácok képződnek emberi és zenei téren is a FiDo Ifjúsági Központ rapműhelyében:

Nyitókép: A Cigánybűnözők kiállítás részlete – Fotó: Szabó Richárd