Kerületünk sokszor megénekelt, ikonikus utcájában, a Práterben immáron 10 éve működik egy méltán népszerű és sikeres vállalkozás. Amennyiben tudod, hogy hol találkozhatsz a „No haircut, no life” rózsaszínnel világító neonfelirattal, akkor tudod, hogy miről, pontosabban kiről is van szó. Bingó! Egy méltán népszerű, kerületünk hírnevét öregbítő barbershopról, melynek tulajdonosa egy ízig-vérig VIII. kerületi, ezen belül is Práter utcai srác. Igen, Lakatos Ferenc mesterfodrász a büszke tulajdonosa ennek a hajvágószalonnak.

Profi próbaterem, demofelvételi lehetőség – pályakezdőknek, nehéz helyzetben lévő józsefvárosi zenészeknek segít a Kesztyűgyár.

Pikó András, Józsefváros polgármestere a tavalyi Cigányzene Éjszakáján – látva, hány cigány család élvezte a szabadtéri muzsikát – felvetette, hogy a kerületi cigány zenészek megérdemelnének egy könyvet. Továbbgondoltam, és nemcsak a kerületben lakó, és nemcsak a kávéházi zenészek bemutatására vállalkozom, hanem más kerületekben élő, más műfajokban alkotó előadók portréját is igyekszem minél teljesebben összegyűjteni. Nem szeretnék egyetlen muzsikust sem kifelejteni. Az album nem csak a mának szól. Egy olyan korlenyomatot kaphat az utókor remélhetőleg, ami a cigány kultúra kutatóinak kincsesbányája lesz. Elsőként a kerületben élő prímás, Johan János életrajzát olvashatják.

A zenei felsőoktatás előszobája lett az utóbbi tíz évben a Snétberger Zenei Tehetség Központ. Sok amatőr növendék került be a rendszerbe, s jutott el a profi zenei világba. Snétberger Ferenccel és három növendékkel beszélgetünk.

Amikor megláttuk, hogy Fél Kilenc néven nyitott kávézó és kocsma, hivatalos nevén pub a Nyolcésfél művészeti tér aljában, azért elgondolkodtunk, hogy a cél a szándékos összezavarás volt-e. Mint megtudtuk, nem, csak egy szóvicc a Nyolcésfélre reagálva, amitől nem akartak megválni. A hely maga viszont igencsak szerethető. 

Jónás Ákosra az egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet. Lelkesen ecsetelte, micsoda nagyszerű fiatalember, több hangszeren muzsikál kiválóan. Elsődleges hangszere a basszusgitár és a bőgő, de zongorázik és hegedül, zenét szerez, ráadásul, ha úgy adódik és szükség van rá, jazzbrácsázni is tud.

A választ nem a tudomány, hanem a jóindulat, az emberség felől közelítjük meg. A Mária utcában található Zwik-Ker Optika tulajdonosa, Török Ildikó optometrista ugyanis azt találta ki, ha egy kerületi művész péntek esténként koncertet ad az üzletében, cserébe új szemüveget kap.

Kovács Károlyt és feleségét bátran lehet a cigányzene utazó nagykövetének tekinteni: Japánban már hat lemezük megjelent, ott a magyar cigányzenészeknek nagy kultusza van a zenészek körében, még magyarul is megtanulnak emiatt. Kovács felesége, Buri Adél is zenész, zongorázik – őket mutatjuk most be.

Szeptemberben indul az az új összművészeti ösztöndíj, melyet Józsefváros Önkormányzata hozott létre Balogh István Lajos, azaz Paci nevére keresztelve.

A magyar dzsessz nagy neveivel játszik együtt Lakatos Pecek András, akivel az életet jelentő zenéről, a családi indíttatásról, a művésszé érés folyamatáról és a járvány miatt rendkívül nehézzé vált muzsikuséletről beszélgettünk.