A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának volt docense, Bognár Bulcsu bíróságon támadja meg júniusi elbocsátását. Az oktató a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével indítja el a pert az egyetem ellen. Jogszerűtlennek tartja, hogy a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti kapcsolatról írt tanulmánya után kirúgták.
Ideológiai alapú elbocsátás?
Szerinte nem lehet elfogadni, hogy egy egyetem a tudományos érdemek helyett az ideológiai megfelelést jutalmazza. Azt is visszautasítja, hogy kutatása sértené az egyetem katolikus szellemiséget. A PPKE intézményi átszervezéssel indokolta a docens elbocsátását.
A TASZ jogásza, Vissy Beatrix szerint sem az egyetemi autonómia, sem az egyházi fenntartás nem jogosítja fel az egyetemet, hogy ideológiai alapon tabusítson témákat, vagy nemkívánatosnak nyilvánítson oktatókat.
„Az ilyen önkényes beavatkozás nemcsak a tudományos szabadságot sérti, de a felsőoktatás minőségét és hitelességét is rombolja”
– mondja a jogász.
A legkvalifikáltabb oktató lett az egyetlen áldozat
Szembetűnő, hogy a gazdasági okokkal és versenyképesség javításával indokolt állítólagos átszervezésnek Bognár Bulcsu volt az egyetlen áldozata. A mutatók alapján a docens volt az egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének legmagasabban kvalifikált oktatója. Nemcsak a legtöbb tudományos publikációval rendelkezett, hanem a legnagyobb nemzetközi presztízzsel bíró publikációk számában és a tudományos művek hivatkozásában is felülmúlta intézete többi munkatársát.
A PPKE által kifogásolt tanulmány azt vizsgálja, hogyan változott a vallásos és nem vallásos emberek véleménye a melegekről Közép- és Kelet-Európában az elmúlt harminc évben. A kutatás érdekes kettősségre mutat rá: bár a régióban általában nő a melegek elfogadása még a vallásosak körében is, egyes országokban egyre nagyobb a különbség a vallásosak és nem vallásosak hozzáállása között. A szerzők szerint a különbséget a nyilvános viták, az identitáspolitika és az egyházak eltérő szerepe alakítja országonként. A tanulmány újfajta megközelítést kínál arra, hogyan függ össze a vallásosság és a melegekkel szembeni attitűd.
A Kmetty Zoltánnal közösen írt publikáció az egyik legnevesebb vallási tematikájú nemzetközi folyóiratban, a Religionsben jelent meg angolul (ingyenesen olvasható itt). Az egyetem szabályzata szerint honorárium járt volna érte Bognár Bulcsunak, azonban ezt nem akarták kifizetni. Ezért előbb módosították a szabályzatot, kizárva a „katolikus szellemiséget sértő” tanulmányokat a honoráriumra jogosító publikációk köréből, majd az új szabályra hivatkozva elutasították a docens kérelmét.
Az egyetem egyetlen szóval sem indokolta meg, hogy a tanulmány mivel sértette meg a katolikus szellemiséget.
Bognár Bulcsu hiába kérte a döntés magyarázatát és felülvizsgálatát – válaszok helyett felmondást kapott.
Szélesebb körű hátrányos megkülönböztetés
A TASZ bíróságnak benyújtott beadványa rámutat arra is, hogy Bognár Bulcsu elbocsátása előtt már több oktatót és hallgatót is hátrány ért a karon azért, mert kutatásuk, tanításuk vagy közéleti szerepvállalásuk során LMBTQ-témákat dolgoztak fel.
Korábban több száz pszichológus és társadalomtudós írt alá petíciót három fegyelmi eljárás alá vont pszichológus oktató és Bognár Bulcsu mellett, felszólítva az egyetemet döntésének felülvizsgálatára.
A TASZ segítségével az oktató azt szeretné elérni a bíróságon, hogy kimondják: az egyetem jogsértő módon mondott fel neki. „Csak úgy őrizhetjük meg az egyetemek autonómiáját, ha fellépünk a kutatási szabadság önkényes korlátozásával szemben. Én ezért fordultam bírósághoz” – idézi Bognár Bulcsút a TASZ közleménye.
A docenst, a TASZ megbízásából, Pető Márk és Székhelyi Réka ügyvédek képviselik a bíróságon.
Fotó: Mile Máté
