A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) február elején nyilvánosságra hozott részletes cselekvési terve a Nyugati pályaudvar és a Corvinnegyed közötti teljes körútszakasz jövőképét rajzolja fel. A tervek szerint az autós forgalom mindkét irányban egyetlen sávra szorul vissza, a megszűnő külső forgalmi sávok helyén kerékpárutak és úgynevezett multifunkcionális zónák kapnak helyet. Ez utóbbiak villámparkolókat, rakodóhelyeket, kerékpármegosztó- és rollerállomásokat, valamint MOL Bubi-pontokat foglalnak magukban.

a hosszabb tartózkodásra tervező autósokat pedig a környékbeli mélygarázsokba és parkolóházakba irányítanák.

A teljes Nagykörút-koncepció főbb elemei és ütemezése

Mielőtt a józsefvárosi részletekre térünk, érdemes áttekinteni, mit tartalmaz a cselekvési terv a Nagykörút egészére vonatkozóan, hiszen a József körúti beavatkozások egy sokkal nagyobb, összetettebb városrehabilitációs program részét képezik.

A tervdokumentum hét egymást kiegészítő projektet határoz meg.

• A köztérfejlesztés a fizikai átalakulás gerince: fizikailag elválasztott, kétoldali kerékpárutak, vállalkozásokat kiszolgáló szegélyzóna, fasormegújítás, vízáteresztő burkolatok és megújuló járdafelületek alkotják a lényegét.
• Ezzel párhuzamosan jön létre a körútgondnokság, egy olyan dedikált üzemeltetési struktúra, amely a fejlesztés utáni állapot megőrzéséért felel majd a közterületek rendszeres tisztántartásától a zöldfelületek gondozásáig.
• A gazdaságfejlesztési projekt a körúti vállalkozások támogatását célozza: adatalapú felmérésekre és egy leendő bevásárlóutca-menedzsment szervezetre épít, amely összefogná a körúti szereplőket, és egységes arculatot adna a Nagykörútnak mint kereskedelmi és kulturális desztinációnak.
• Az örökségvédelem és üzletportálok projekt a nagykörúti épületek homlokzati megújítását, a portálok rendezését, valamint a hiányzó tetőidomok és kupolák visszaállítását tűzi ki célul, pénzügyi ösztönzőkkel és hatósági eszközökkel egyaránt.
• Az udvarzöldítési program a körútra nyíló belső udvarok megzöldítését és részleges közhasználatba vonását szorgalmazza, támaszkodva a főváros Égig érő fű pályázatára.
• A Nagykörút ÉLMÉNY projektben a körút kulturális és közösségi identitásának megerősítése a cél: a körúton működő mozik, színházak és egyéb intézmények összehangolt programkínálatával, közterületi művészeti beavatkozásokkal és egy megújított körúti arculattal, melynek neve „Neonfényes Körút”.
• Végül a négyes-hatos villamos fejlesztése biztosítja, hogy a közösségi közlekedés szerepe a megújuló körúton is meghatározó maradjon: folyamatos vágánykarbantartással, az akadálymentesítés fejlesztésével és hosszabb távon esetleges fonódó viszonylatok bevezetésével.

A program pénzügyi hátterét 2 uniós forrás adja. A kerékpáros és közlekedési fejlesztésekre 4,5 milliárd forint érkezett a TOP Plusz program keretében, a járdák és a fasor megújítására pedig egy 5,5 milliárd forintos pályázat elbírálása van folyamatban. Ha mindkét forrás rendelkezésre áll, összesen közel tízmilliárd forintból újulhat meg a Nagykörút Nyugati tér és Boráros tér közötti szakasza. A részletes műszaki tervek elkészítésére a BKK 2025 októberében kötött szerződést, a tervezési időszak 2027 augusztusában zárul.

A Szent István körút felújítása egyelőre kimarad ebből az ütemből, mivel ott a villamospálya és a Jászai Mari téri megálló érintettsége miatt a bringasztráda-finanszírozás nem alkalmazható önmagában – a főváros azonban ezt a szakaszt is be kívánja vonni a programba egy következő ütemben.

A kísérlet helyszínei a József körúton

A teljes körút forgalmi átépítéséhez szükséges részletes tervdokumentáció csak 2027 augusztusára készül el, a kivitelezés tényleges megkezdése tehát legkorábban 2028 elejére várható. Ugyanakkor a BKK 3 olyan előrehozott kisbeavatkozást azonosított, amelyek jól leválaszthatók a nagy projektről, és ami már jóval korábban megvalósítható. Ezek egyike közvetlenül a józsefvárosi szakaszt érinti: a József körúton jelenleg 3 helyen is a járdán vezet a kerékpársáv, és ezeket a tervezők a közútra helyeznék át.

A 3 érintett szakasz a Kölcsey utca és a Békési utca közötti 80 méteres rész, a Krúdy utca és a Baross utca között húzódó 110 méteres szakasz, valamint a Pál utca és az Üllői út közötti mintegy 40 méter. Mindhárom a körút páratlan, belső oldalán helyezkedik el. Ezeken a helyeken jelenleg kétszer 2 forgalmi sáv biztosítja az autós közlekedést – az átalakítás nyomán ez kétszer 1 sávra csökkenne, a felszabaduló külső sávban pedig elfér majd a multifunkcionális zóna és a kerékpársáv együttesen.

A cselekvési terv szerint az átalakítást a Fővárosi Önkormányzat és a BKK közösen megvalósuló, Horizon Europe finanszírozású REALLOCATE projektjével összehangoltan kell elvégezni, mivel a két fejlesztés műszakilag a Baross utca vonatkozásában szorosan összefügg egymással. A kísérleti szakaszok egyúttal arra is alkalmat adnak, hogy a BKK tesztelje az úgynevezett fordított keresztmetszeti elrendezést, ahol a kerékpársávok nem a járda, hanem a szegély mellett futnak – ez a végleges tervezésnél fontos tapasztalatokat hozhat.

Emellett az is felmerül a cselekvési tervben, hogy a kísérleti József körúti szakaszokon, ahol jelenleg egyáltalán nincs parkolási lehetőség, haladéktalanul ki lehetne alakítani az üzletek ellátását segítő, vállalkozásbarát parkolósávokat. Ezeken a területeken az új sáv teljes egészében a szegélyzóna-koncepció elvei alapján alakítható ki, rakodóhelyekkel, rövid idejű megállólehetőségekkel, megosztott parkolással.

A cselekvési terv gazdasági felmérése egyértelműen mutatja, hogy a József körút az egész Nagykörúton belül az egyik legproblémásabb szakasz üzletgazdasági szempontból. A BKK által 2025 szeptemberében elvégzett felmérés szerint

A tervek szerint a köztérfejlesztés részeként létrehozandó koncentrált rakodóhelyek és az általános parkolókat felváltó rövid idejű megállóhelyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a körúti vállalkozások logisztikája és vásárlói elérhetősége javuljon. (A teljes Nagykörúton az üres üzlethelyiségek aránya a 2022-es 20 százalékról 2023-ra 15 százalékra, majd 2024-re 11 százalékra csökkent.)

A Corvinnegyed és a kaszárnyasarok

A józsefvárosi érintettség szempontjából külön fejezetet érdemel a Corvinnegyed déli sarkánál visszatérően felvetődő probléma az egykori Kilián laktanyánál. A cselekvési terv részletesen foglalkozik azzal, hogy a negyed délkeleti térnegyedének árkádos szakasza évek óta rendezetlen állapotban van, az alatta lévő közterületet sokan nyilvános illemhelyként használják, a helyzet kezelése pedig folyamatos jelenlétet igényelne.

A tartós megoldás az épület körüli összefüggő gyalogos járda kiépítése lenne, ehhez azonban szükséges lenne a két közeli metrólejáró szűkítése vagy megszüntetése. Ennek előfeltétele viszont egy negyedik gyalogátkelőhely megépítése, amely egyébként már a Közösségi Költségvetés nyertes ötlete is, és a teljes körúti fejlesztéssel összehangoltan valósul majd meg. A BKK 2025 tavaszán forgalomszámlálást végzett a corvinnegyedi aluljáróban: az Üllői út felőli lejáró az összes forgalom csupán 2,3 százalékát bonyolítja, a Ferenc körút felőli valamivel többet, 8,7 százalékot. A lejárók tervezett éjszakai lezárásával együtt ezek az adatok arra utalnak, hogy a felszíni kapcsolat létrehozása nem járna érdemi közlekedési veszteséggel. Az elméleti legjobb megoldást az adná, ha az ingatlan fejlesztésén dolgozó tervezőkkel sikerülne összhangba hozni a közterületi fejlesztést – az épület azonban magántulajdonban van, így a BKK egyeztetéseket indított az illetékes tervezőirodával.

Fizikailag elválasztott kerékpárutak és csomóponti emelések

Ha a teljes körúti bringasztráda-fejlesztés 2029 közepéig befejeződik a Nyugati pályaudvar és a Corvinnegyed közötti teljes szakaszon – beleértve a József körúti részt is –, mindkét oldalon legalább kétméteres, a forgalomtól fizikailag elválasztott kerékpárút épül ki. A kerékpáros védelem aránya eléri a nyolcvan százalékot, a fennmaradó részeken útburkolati jelek és táblák segítik a biciklisták biztonságát. A fizikai elválasztás kialakítására háromféle megoldást vizsgál a BKK: az útpályához képest emelt, úgynevezett koppenhágai típusú kerékpárutat, a szegélyekkel elválasztott párizsi változatot, valamint a szerelt elemekkel lehatárolt barcelonai megoldást. A végleges döntés a részletes tervezés során születik.

A mellékutcák torkolatainál csomóponti kiemeléseket alakítanak ki: az autósok egy kisebb emelkedőn hajthatnak csak le a körútról a mellékutcákba, miközben a gyalogos járda és a kerékpárút szintje folyamatosan, megszakítás nélkül halad tovább. Ez a megoldás arra kényszeríti a sofőröket, hogy lelassítsanak minden egyes kanyarodásnál. A főbb csomópontokban ráadásul külön jelzőlámpa-fázis adna elsőbbséget a kerékpáros forgalomnak.

A Blaha Lujza tér szerepe a megújulásban

A józsefvárosi vonatkozások szempontjából külön figyelmet érdemel a Blaha Lujza tér, a körút egyik legforgalmasabb csomópontja. A cselekvési terv szerint a tér árkádsora is megújulhat – erre a munkára a kerületi önkormányzattal közösen keresnek megoldást. A téren egyébként már működik az a térgondnoki szolgálat, amelynek modelljét a tervek szerint kiterjesztenék az egész körútra: a körútgondnokság a közterület folyamatos karbantartásáért, tisztán tartásáért és biztonságos üzemeltetéséért felelne. A cselekvési terv e téren bécsi példára hivatkozik, ahol a közterületek közelében érdekelt gazdasági szereplők – szállodák, üzletházak – társfinanszírozóként kapcsolódnak be a gondnoksági rendszer fenntartásába.

A fák és a Boráros tér

A fejlesztés keretében a Nagykörúton egyetlen egészséges fát sem vágnának ki építési okból, és minden egyes pótlásra szoruló fa helyett legalább kettőt ültetnének. A cselekvési terv a faállomány általános állapotát aggasztónak minősíti:

A cél az, hogy célzott beavatkozásokkal 10 százalék alá szorítsák a valóban kivágásra ítélt fák arányát. Az élő fák egészségi állapotát a közművek elhelyezésének megváltoztatásával, a gyökerek számára biztosított nagyobb tér és több víz révén javítanák, vízáteresztő burkolattal a fák közvetlen közelében.

A körút déli végpontja, a Boráros tér szintén fontos szerepet kap a tervekben. A Nagykörút fejlesztéséhez kapcsolódóan, várhatóan a IX. kerületi önkormányzattal együttműködve épülhet ki az a kapcsolat, amely a körúti kerékpársávokat a Boráros téren át összekötné a Duna-parti kerékpárúttal – megteremtve ezzel a folyamatos kétkerekű átjárhatóságot a körút és a rakpart között.

Menetrend

A józsefvárosi kísérleti szakaszok – a REALLOCATE projekttel összehangolva – már 2026 folyamán megmutathatják, milyennek látja a BKK a megújuló Nagykörút jövőjét. A részletes műszaki tervezés 2027 augusztusában zárul, a kivitelezés 2028 elején indulhat, és 2029 közepéig kell befejeződnie. A teljes körút – a Szent István körúti szakaszt is ideértve – csak az ezt követő ütemben újulhat meg teljesen, de a főváros célja, hogy hosszabb távon a Nagykörút egésze részesüljön a komplex városrehabilitációs programból.

A Nagykörút megújításának részletes cselekvési terve az alábbi linken érhető el, egy közérthetőbb és rövidebb verziója olvasható itt.

Nyitókép: Mile Máté (illusztráció)