„Elértéktelenedett a lakásom, amiért egy Airbnb-s mocsok van felettem” – fakadt ki egy lakó azon a fórumon, ahol véleményezni lehetett az önkormányzat rövid távú szálláskiadásra vonatkozó tervezett szabályozását. A Palotanegyedben, a Somogyi Béla utcában, egy bauhaus stílusú házban él, ahol a többi lakó is hangoskodásra, szemetelésre panaszkodik, a rendőrség szerintük már visszatérő vendég. Mégsem történik semmi.

Alig pár utcával odébb, szintén a Palotanegyedben, a Rákóczi út 19-ben más típusú problémát észlelnek. Demeter Istvánné, a ház közös képviselője azt mondta,

A lakásnak azonban nincs külön vízórája, a vizet és a csatornadíjat a közös költség tartalmazza, az öt apartman tulajdonosa ugyanazon az elven fizet, mint a többi lakástulajdonos. Átalánydíjat négyzetméter alapján, miközben a vízfogyasztása sokkal nagyobb. Egyedi mérők hiányában azonban ezt nem lehet követelni rajtuk. „Egyszer már perre mentünk, de megnyerték a pert, végül a társasháznak kellett kifizetni 1,5 millió forintot, mert a bíróság kimondta: jogosulatlanul akar a társasház gazdagodni” – mondta a közös képviselő, pedig szerinte volt már 800 ezer forint víz- és csatornaszámlája a társasháznak az Airbnb-s lakás miatt. Hasonlóan a Somogyi Béla utcai lakóhoz, Demeter Istvánné is szigorúbb fellépést vár az önkormányzattól.

Nem baltával akartak nekimenni

Az ilyen történetek nem ritkák a Palotanegyedben, ami népszerű terep az Airbnb-t üzemeltetőknek. Főleg az utóbbi években folyamatosan emelkedett a bejelentett rövid távú szállások száma egészen a 2025-ös moratórium bevezetéséig. Ez idén lejár, és ha nem lép az önkormányzat, 2027. január 1-jétől újra gombamód szaporodhatnak az Airbnb-lakások a kerületben. Ezért született meg a döntés, hogy – Terézvároshoz és Erzsébetvároshoz hasonlóan –

Az önkormányzat legfrissebb, márciusi adatai szerint Józsefvárosban 1760 darab regisztrált rövid távú szálláshely volt, amiből 53 szálloda, panzió vagy szálló és 1707 darab magán- és egyéb szálláshely, ez utóbbiba tartozik az Airbnb. A kerületben 48.444 lakás van, és a rövid távú lakáskiadás ennek tehát 3,5 százalékát érinti, ebből a legtöbb a Corvin-, a Palota- és a Csarnoknegyedben van.

Udvarhelyi Tessza alpolgármester a lakossági fórumon azt mondta, nem baltával akartak nekimenni a problémának, tehát nem a teljes tiltás a cél.

A tervezett szabályozásnak három eleme van: csak bizonyos számú szálláshely működhet a kerületben, a negyedekben és az egyes társasházakban; az adott társasháznak minden esetben hozzá kell járulnia a működéshez, és ha mindezen feltételek teljesültek, akkor egy tájékoztató táblát kell kihelyezni a szálláshelyen az üzemeltető elérhetőségével és hivatalos adataival.

Jelenleg a lakások 3,52 százalékát hasznosítják hivatalosan rövid távú szállásként. Kerületi szinten négyszázalékos korlátot vezetne be az önkormányzat, ami kicsi növekedést enged. Így összesen – elméletben – még 230 új szálláshelyet lehetne létesíteni, amivel a maximális engedélyezett szálláshelyek száma 1937 lenne. Ám az sem mindegy, hogy ezek a szálláshelyek hogyan oszlanak el a kerületben, ugyanis két negyedben már most is bőven a megengedett szint fölött vannak a rövid távú szállások.

Differenciált javaslat

A Palotanegyedben 7,97, a Corvinnegyedben 7,14 százalék az arány, messze a határ felett, a Csarnoknegyed 3,96, a Népszínháznegyed pedig 3,42 százalékkal közelíti a határt. Kerepesdűlő kevés lakással rendelkezik, itt 2,15 százalék az arány, más negyedekben pedig még az egy százalékot sem éri el. A legfelkapottabb két negyedben az önkormányzat hat-hat százalékos plafont javasol. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Palotanegyedben és a Corvinnegyedben már nem kaphatna senki engedélyt addig, amíg hat százalék alá nem megy a rövid távú szállások száma. A Csarnok- és Népszínháznegyedben, valamint Kerepesdűlőn négy százalék lenne a maximum; a Magdolna-, Orzcy-, Losonci- és Ganznegyedben két százalék, míg a Tisztviselőtelepen és a Századosnegyedben egy-egy. 

A társasházakon belül

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden társasházban ilyen magas arányú lehet a rövid távú szállások száma, hiszen ezt megakadályozzák a kerületre és a negyedekre vonatkozó korlátok. Ha egy társasházban az engedélyezésre váró rövid távú szálláshely még beleférne a tíz százalékba – és így még engedélyezhető lenne –, de a negyedben vagy a kerületben már az engedélyezett határon felüli, akkor az a rövid távú szálláshely nem nyithat meg.

Mindezeken túl a társasházak hozhatnak szigorúbb szabályozást. A társasházak az SZMSZ-ben előírhatják, hogy lakást csak lakás céljára lehet használni, és megtilthatják a nem lakáscélú használatot.

Sipos Dávid szálláskiadó jó kapcsolatot ápol azokkal a társasházakkal, ahol lakásokat kezel. Ha problémát észlelnek a szomszédok, felhívják és minden esetben azonnal intézkedik, mondta. Alapvetően üdvözli a szabályozást, de aggódik az olyan cégek miatt, amelyek több lakást is üzemeltetnek. Ezek a cégek ugyanis könnyedén meg tudják oldani, hogy főleg a nagy alapterületű lakásaik megfeleljenek a közösségi szálláshely kritériumainak, amely szállástípust az önkormányzat már nem tud szabályozni.

Vannak, akik nem örülnek a szabályozásnak. Kolozsvári Krisztina a Corvin sétányon lakik, több lakása is van itt, és ezeket korábban turistáknak is kiadta. Azt mondta, kifejezetten a kiadás szándékával vásárolt ezen a területen lakásokat, szerinte vannak olyan házak a sétányon, amikben már alig élnek életvitelszerűen, 80-90 százalékban turisták fordulnak meg. Attól tart, hogyha életbe lép a szabályozás, a lakások ára elkezd drasztikusan csökkenni a sétányon, hiszen a befektetési szándékkal vásárlóknak szűkül a mozgástere.

Nagyobb szabadságot az önkormányzatoknak

Az önkormányzat azt szeretné, ha az új szabályozás megvédené a kerületiek érdekeit, de nem lehetetlenítené el a vállalkozókat sem, mondta Udvarhelyi Tessza. Utóbbi azért is fontos szempont, mert az önkormányzat évente 500 millió forinthoz jut a kerületi rövid távú szállások után fizetett adóból. Ekkora összeget fordít a kerületvezetés a társasházi pályázatokra, amiből például kapuk, lépcsőházak újulnak meg szerte a kerületben. A szabályozáson túl az Adóügyi Iroda és a Hatósági Ügyosztály már most is szigorúan ellenőrzi ezeket a szálláshelyeket, lakossági bejelentésre is kimennek minden esetben. Az alpolgármester azt is hozzátette, hogy jelenleg az önkormányzatoknak nagyon szűkös a mozgástere a rövid távú szálláshelyek szabályozásában, az engedéllyel rendelkező, adót fizető szálláshely-tulajdonosokkal szemben nem tudnak fellépni.

Ugyanerre panaszkodott Soproni Tamás, Terézváros polgármestere is. A VI. kerületi szigorú szabályozást úgy sikerült néhány szálláskiadónak kijátszani, hogy lakásaik úgynevezett közösségi szálláshellyé avanzsáltak, amire már nem terjed ki az önkormányzat szabályozási jogköre. A közösségi szálláshely minimumkövetelményei közé tartozik az ágyanként legalább négy négyzetméter alapterület vagy személyenként öt köbméter légtér, illetve 24 órás recepció fenntartása. A nagyobb lakások, mint például a Rákóczi út 19. szám alatti ötapartmanos lakás, némi ráfordítással akár meg is felelhet ezen kritériumoknak.

Jó lenne, ha több jogkört kapna az önkormányzat ezeknél a szálláshelyeknél is, mondta Soproni Tamás a Telexnek. Kezdeményezni szeretné az új kormánynál, hogy vizsgálják felül a szabályozást, és az önkormányzatok is felléphessenek a lakók életét megnehezítő, együttélési szabályokat be nem tartó panziók, közösségi szálláshelyek ellen.

– mondta Udvarhelyi Tessza. Márciusban a képviselő-testület úgynevezett felterjesztést intézett az akkori kormányhoz, és kérték, legyen országos szintű szabályozás, és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) szolgáltasson adatokat a helyi önkormányzatoknak.

A felterjesztésben javasolták, hogy a rövid távú szálláshelyek létesítésükkor kötelesek legyenek megfelelni az építési és települési követelményeknek. Vagyis ne lehessen nagy lakásokat csak úgy feldarabolni. Kérték, hogy mindenhol a társasházak hozzájárulásához kössék a szállások létesítését, és az önkormányzatok a mostaninál magasabb építményadót vethessenek ki – az építményadó maximumát törvény határozza. Az önkormányzat azt is szeretné, ha az idegenforgalmi adó mértékét szállástípusonként és területenként differenciálhatnák, hogy ne ugyanannyit fizessen egy kerepesdűlői mint egy palotanegyedi tulajdonos. 

Fotók: Mile Máté