A könyvtárat és a helytörténeti gyűjteményt Molnár István Gábor, a közösségi ház vezetője hozta létre néhány évvel ezelőtt. Az intézmény a nevét Gábor – vagy ahogy magunk között hívjuk, MIG – édesanyjáról, annak halála után kapta (2013-ban, 68 évesen hunyt el váratlanul).
A névadás nem MIG kezdeményezésére, hanem a helyi cigány kisebbségi önkormányzat javaslatára történt, amit az újpesti önkormányzat is megszavazott. Rácz Gyöngyi azon értelmiségiek egyike volt, akik az 1970-es évek elején elindították a cigány emancipációs mozgalmat. Agrármérnök, közgazdász, pedagógus diplomát szerzett, és mindvégig a cigányság integrációjának élharcosa volt.
A gyermek Gábor olyan közegben nőtt fel, ahol folyton arról hallott, hogy milyen intézményekre volna szüksége a romáknak. Édesanyja könyvtárnyi könyvhagyatékát szerette volna elajándékozni, de nem talált olyan roma intézményt, amelyik befogadta volna. Akkor gondolkodott el azon, amit annak idején sokszor hallott, hogy könyvtárra is nagy szükség volna. Az ötletét többekkel megosztotta, s rögtön támogatókra talált. Varga Ilona rádiós, Jónás Judit színész, Zsigó Jenő (és jómagam) voltak azok, akik eladományozták az összes cigány tematikájú könyvüket.
Aztán Bíró Andrástól mintegy 200 darab könyvet és a Roma Sajtóközpont (RSK) teljes anyagát is megkapták. Az RSK volt munkatársa, Sárközi Gábor akkor ezt még hamvába holt elképzelésnek tartotta, de ma már ő az egyik leglelkesebb, legnagyobb támogató. A helyi önkormányzattól is kaptak 200 ezer forintot az állomány bővítésére, így kezdtek módszeresen vásárolni és kutatni mindenféle cigány témájú kiadványt, legyen az szépirodalom, ismeretterjesztő, történelmi, művészeti, szociológiai, szociográfiai, zenei vagy pedagógiai anyag. CD-kkel, DVD-kkel is megtelt több polc.
Minőségi anyagot igyekeznek beszerezni, de ha ajándékba kapnak egy kevésbé értékes kötetet, azért azt is felveszik a jegyzékbe. Kéziratokat is gyűjtenek, folyóiratokat, periodikákat, események, rendezvények szórólapjait, meghívóit, kiállítások katalógusait, fotókat, plakátokat – a cigányság életének múltbeli és jelenlegi lenyomatait.
A Belügyminisztériumtól (BM) 500 ezer forint támogatást kaptak arra, hogy a heidelbergi, kölni és párizsi cigány könyvtárakat is felkeressék, és könyveket cseréljenek velük, illetve arra, hogy nyelvkönyveket szerezzenek be. Így sikerült külföldi anyagokhoz hozzájutni, például a cigány nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudományos munkához. Cigány nyelvvel foglalkozó kötetből eddig negyvenfélét tudnak rendelkezésre bocsátani az érdeklődők számára. A BM támogatásának köszönhetően sikerült teljesen pormentes könyvespolcrendszert kiépíteniük a hatezer könyv tárolására, valamint egy csúcstechnológiájú számítógépet is megvásárolni.
Azokat a műveket is előszeretettel gyűjtik, melyeknek ugyan nem cigány a témája, de cigány a szerzője. Például Suki Béla kandidátus Martin Heidegger filozófiájának alapkérdései című könyvét is beszerezték. Az ismertető szerint az ő tollából jelent meg 1976-ban első ízben magyar nyelven a német egzisztencializmus fő alakjáról monográfia. Az írók, így a prímásként is ismert Suki Béla életrajzának, valamint a hozzájuk kötődő történeteknek, anekdotáknak is helyet adnak a könyvtárban.
Igyekeznek dedikált példányokat is beszerezni, mert azoknak száz év múlva nagyobb lesz az értékük. Egy debreceni antikváriumban találtak rá Bari Károly Holtak arca fölé című kötetére, amit Daróczi Ágnes ajándékozott egy ismeretlen személynek.
A könyvtári állomány mára akkorára nőtt, hogy alapja lehetne egy roma kutatóközpontnak, ahol állami finanszírozással alkalmaznak levéltárosokat, tudományos kutatókat. Ez a nem titkolt távlati céljuk. Bizony, nagy szükség volna rá!
