Ősszel jelenhet meg a Fővárosi Önkormányzat közlekedési stratégiája, mely forgalomcsillapítási tervvel rukkol elő. Hasonló kezdeményezések eddig kerületi szinten valósultak meg, például a XIII. kerületben már évek óta az a gyakorlat, hogy azokban az újlipótvárosi utcákban, ahol nincs BKK járat, az autók csak 30 km/órás maximumsebességgel közlekedhetnek.

Soproni azzal indokolta a döntést, hogy ezzel szeretnék csökkenteni a levegőszennyezést, a zajszennyezést és a balesetek számát. Osztrák tapasztalatot hozott fel példaként, hivatkozva a G7 cikkére, Grazban „átlagosan három decibellel lett csöndesebb a város, a nitrogén-oxid-koncentráció pedig negyedével esett vissza, a gyalogos és biciklis közlekedés pedig vonzóbb alternatívává vált“.

Terézváros polgármestere azt is mondta, hogy fizikai korlátokat is be fognak vetni, valószínűleg ez fekvőrendőrt jelent. Az általa példaként említett Graz mellett tavaly már Párizsban is változtattak a sebességhatárokon, a város kétharmadában él a 30-as korlát, csak a nagyobb utakon nem (a Champs-Élysées-n 50-nel, a külső nagy körúton, a Boulevard Périphérique-en 70-nel lehet közlekedni). De más francia városok (Grenoble, Lille) mellett Brüsszelben és Bilbaóban is hasonló gyakorlat van. Kimutatások szerint, ha valaki 50 helyett 30-as sebességgel közlekedik, kilencedére csökken a baleset esélye.

Természetesen nem mindenki örül egy ilyen döntésnek. Párizsban is volt ellenállás, ott a 40 millions d’automobilistes (40 millió autós) autós érdekvédelmi szervezet vonta kétségbe, hogy így a balesetek száma, a zaj- és levegőszennyezés csökkenthető lenne. Budapesten is megjelentek már a kritikus lakossági hangok, és a fővárosi Fidesz-KDNP frakció mellett a Magyar Autóklub is kritikával illette a terézvárosi változásokat. Az RTL Klub Híradójának nyilatkozó Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint nem a sebességkorlátozással van a baj, hanem a differenciálás hiányával ‒ a baleseti statisztikák megtekintésén túl azt is figyelembe kellene venni a döntésnél, hogy az utak megfelelő kialakításúak-e egy ilyen döntéshez. Szerintük hiába a grazi példa, ott is két évig tartó tervezés, előkészítés és tesztelés előzte meg a bevezetést.

Nem csak Terézvárosban lesz változás

Soproni bejelentése óta kiderült, nem csupán a VI. kerületre vonatkozhat ez a változás – noha ezt egyelőre csak a sajtóból lehet tudni, a Népszava írta meg. A cikk megemlíti, hogy sem az V., sem a XIII. kerület nem tud arról, hogy ez fővárosi koncepció lenne, mindkét kerületben helyi megoldásokkal dolgoznak a forgalomcsillapításon. Az V. kerület nehezményezi azt is, hogy nem egyeztettek velük akkor sem, amikor a rakpartot lezárták és a Szent István körútra zúdult a forgalom.

A VII. kerületben már tavaly volt arról szó, hogy Belső-Erzsébetvárost védett övezetté tennék, ahová az ott lakókon kívül csak az ott működő vállalkozásokat kiszolgáló áruszállítók hajthatnának be, de ez a koncepció azóta is egyeztetés alatt van a kerület, a BKK, a Budapest Közút és a főváros között. Az erzsébetvárosi polgármester, Niedermüller Péter úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a szomszédos VI., VII. és a VIII. kerület összehangolt módon tervezi a 30 km/órás sebességhatár bevezetését, és Soproni bejelentése kicsit korainak tűnik. Bár szerinte megvan a politikai akarat a bevezetésre, még egyeztetni kell a szakmai szervezetekkel.

Soproni úgy nyilatkozott a Klubrádióban, hogy Terézvárosban már lezajlott a tervezési folyamat, ők már ősztől készen állnak a kitáblázásra is, a fizikai korlátok kihelyezése persze hosszabb folyamat. Nem tudja, más kerületek hogy állnak ezzel a munkával, de ők már ősszel lépni készülnek.

Az egységes budapesti szabályozást azért tartaná fontosnak Budapest vezetése, mert az egyes kerületi megoldások nem mindig jók, nem állnak össze olyan rendszerré, ami a közlekedési problémákat komplexen kezelné.

A fővárosi koncepcióról várhatóan ősszel tudhatunk meg többet. A BKK az elmúlt évek forgalomcsillapítási tapasztalatait figyelembe véve akkor fogja letenni a stratégiáját, az ebből készülő, konkrét részleteket is tartalmazó előterjesztés még év végén a közgyűlés elé kerülhet. Egy hasonló előterjesztés már két éve szerepelt a Fővárosi Közgyűlés napirendjén, abban három zónát neveztek meg: 50-es sebességhatár vonatkozott volna a BKK-járatok által használt útvonalakra, 30-as a mellékutcákra, míg 20-as a lakó-pihenő övezetekre, és több egyirányúsítást is terveztek. Minderről végül nem tárgyaltak a koronavírus-járvány miatt; igaz a főpolgármester a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve elfogadta az indítványt.

Józsefvárosban is ősszel jöhetnek a 30-as zónák

Ezután jöttek létre mintaprojektek számos kerületben, nálunk a Népszínház utcai csomópontok átalakítása sorolható ide. Emellett elindult egy másik forgalomcsillapítási projekt is Józsefvárosban, ennek lakossági konzultációja júniusban zajlott le.

A tervek szerint három kerületrészben, a Csarnok-, a Magdolna- és a Népszínháznegyedben is átalakul a forgalom: az érintett részeken 30 km/órás sebességhatár lesz – erről már lapunk is írt korábban, de más forgalmi változásokra is fel lehet készülni.

A cél a forgalomcsillapítás egy terézvárosnyi méretű területen, és ehhez még hozzá lehet venni a Palotanegyedet is, ahol már most is ilyen gyakorlat van – mondta el lapunknak Rádai Dániel alpolgármester. Az ügyben már január óta kapcsolatban van a kerület a BKK-val és a Budapest Közúttal, a józsefvárosi projekthez a főváros is támogató módon állt hozzá, ugyanakkor Rádai sem látta még a fővárosi munkaközi anyagot. Ő úgy tudja, hogy a VI. és a VIII. kerületben leginkább előrehaladott a változtatási folyamat.

Az egységes fővárosi közlekedési koncepcióval kapcsolatban elmondta: az, hogy egyes kerületek helyi szinten próbálnak forgalomcsillapítási koncepciókkal előrelépni, Budapest szintjén tényleg nem jelent megoldást, de az egyes kerületek legalább tudnak haladni előre, és ez az ott élőknek igenis számít.

A városfejlesztésért felelős alpolgármester reméli, hogy ősszel megvalósulhatnak a tervek.

Nyitókép: unsplash