Choli Daróczi József mellszobrát avathattuk május 19-én Kiskőrösön. A Petőfi szülőháza melletti parkban, Petőfi műfordítóinak mellszobrai közé került Choli szobra is. Ötvenötödikként a cigány nyelvű fordító!
A Szeptember végén című vers első négy verssora így hangzik cigányul:
Phuterdjon andej xar inke luludjora,
O plopo zelenjil inke anngla kher,
Ba dikhes kutka, jivendeskij e luma?
Le plajengo shero e bruma malavel.
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará be a bérci tetőt.
Aki nem tud cigányul, az is érzékelheti, hogy a fordítás pontosan követi Petőfi időmértékes verselésének, jellegzetes daktilusainak ritmusát.
Az ötlet, hogy Choli is kapjon helyet a műfordítók között, Turán István helytörténésztől származik, aki először Kunhegyesi Ferenc kiskőrösi cigány festőművészt kereste meg, majd a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatóját, Filus Erikát és Domonyi László polgármestert, végül Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, akik mindannyian támogatták a mű megvalósulását. A szobor felállításának költségeit Sztojka Attila a kormánybiztosi keretéből finanszírozta.
Kállai András szobrászművész remek alkotása méltó emléket állít Cholinak. Kállai egyszer azt ígérte neki, hogy szobrot készít róla, és lám, nem üres ígéret volt, ott áll a mű Kiskőrösön, és hirdeti a cigányok kettős identitását: egyszerre vagyunk magyarok és cigányok.
Choli Daróczi József egész életét a cigányságnak szentelte költőként, műfordítóként, nyelvészként, tanítóként és népművelőként. Szuggesztív személyisége magával ragadott gyereket, felnőttet. Bárhol is volt, hallgatósága sok ismerettel feltöltődve óriási erőt meríthetett az előadásaiból. Munkásságával megszólította a nem cigányokat és a romákat is; megismertette magunkat, színes kultúránkat, történelmünket a nem romákkal és magunkat magunkkal. Önbecsülésre nevelt, és elvárta, hogy a nem romák is ekképpen viszonyuljanak hozzánk.
„Ne szórjatok elénk sem kölest, sem zabot. Gyöngy, igazgyöngy illik a fekete korallhoz.”
Az idézet Cholié, aki Fekete korall címmel szerkesztette meg 1981-ben a cigány írók, költők műveit, ugyanis láttatni akarta, hogy milyen nagy a cigány irodalmárok száma. Azóta még többen lettek tollforgatók.
Az első cigány folyóiratot is Cholinak köszönhetjük. Stencillel sokszorosítva műsorfüzet gyanánt adták ki Rákospalotán Rom Som címmel. A hasonló nevű cigány klub programjainak ismertetése mellett verseket és műfordításokat is közölt a kiadvány. A rom som jelentése: ember vagyok. Ebben a periodikában tette közzé a Kommunista kiáltvány cigány nyelvű fordítását, demonstrálva, hogy a cigány nyelv alkalmas még az ilyen politikai programok tolmácsolására is. Abban az időben – talán napjainkban is – a cigány nyelvet afféle tolvajnyelvnek, kevés szókinccsel rendelkező nyelvnek propagálták az 1961-es párthatározat szellemiségében, miszerint a cigányság nem nép, nincs értékőrző kultúrájuk, nyelvük.
Choli ennek ellenkezőjét bizonyította az evangéliumok lefordításával is, a cigány szótár megalkotásával, de lefordította Federico García Lorca Cigány románcok című versciklusát is. A Rom Somot végül betiltották, miután rájöttek, hogy nem szimpla műsorfüzet, és menesztették a klub éléről Cholit is. (Őt követtem a klub vezetőjeként, de engem is menesztettek.)
Choli öt éve, 79 éves korában ezelőtt hagyott itt bennünket. Ott van valahol a barátaival, Péli Tamással, Lakatos Menyhérttel, Fátyol Tivadarral, Kovács József Hontalannal, és biztatja őket: Örüljetek velem, előbb-utóbb Magyarország kifejezi tiszteletét irántatok is.
Kállai András szobrászművészünk megkezdte a sort.
Fotók: Papp Róbert
