Október 25-ére sétára invitálta a szakembereket és a sajtó munkatársait Rádai Dániel, Józsefváros városfejlesztésért felelős alpolgármestere. A séta viszonylag rövid volt, a Mikszáth tértől a Harminckettesek teréig tartott, de a városfejlesztésben annál hosszabb útról szólt. A séta állomásain Rádai beszélt a fejlesztés állomásairól is, munkatársával és a Rév8 munkatársával pedig kérdésekre is válaszolt menet közben.

Egységet alkotnak a fejlesztések

Még a Mikszáth téren, a Kis Lumen előtt, ahol gyülekeztünk, tartott Rádai Dániel egy érdekes prezentációt, tableten mutogatva, körbeadva a megjelenített adatokat, képeket arról, hogy mi történt eddig, és mi történik majd Józsefvárosban, hogyan alakul a városi környezet, milyen elgondolások érvényesülnek.

Az elmúlt években sok fejlesztési projekt indult el, nagy részben meg is valósult, mutatta a térképen: magánberuházások és építkezések, az önkormányzat közterületi fejlesztései, kisebb-nagyobb változtatásai, taktikus beavatkozások, a közterek jellegének változtatása, fásítás, forgalmi rend változtatása és bérházak, intézmények felújítása. „Az utcáink, közterületeink felében volt, van folyamatban változtatás, aminek szándéka a Lucy Saunders angol urbanista egészséges utcák gondolatiságából indul ki: olyan köztereket, olyan várost szeretnénk, ahol alapvetően mindenki otthon érzi, jól érzi magát, kényelmesen és stresszmentesen.”

Az ember talán észre sem veszi, hogy a sok, többségében kis-közepes változtatás hogyan változtatta meg a kerületet évek alatt, hogyan válik egyre inkább belakhatóvá, ahol jó kint lenni az utcán is. Rádai csak a legfontosabbakat sorolta az elmúlt 3-4 évből.

Elérték, hogy a Blaha Lujza téren sokkal több fa legyen, mint ahogy az eredeti tervekben szerepelt.

A Déri Miksa utca korábbi terveit fundamentálisan újragondolták, a kétoldali járdán parkolással terhelt területből élő köztér jött létre. Rádai szerint talán pont a Dériben jelenik meg legerősebben az egészséges utcák elgondolása.

A Somogyi Béla utcát is újratervezték, így jött létre a „kiülősebb”, gyalogosbarát, sokkal zöldebb utcakép. Kiépül, részben már kész is a Szigony sétány, ami a Corvin sétány projekthez kapcsolódik, ez külső partner, a Futureal segítségével újult meg. Zajlik a Práter utca és a Tömő utca megújítása, ahol szintén fontos szempont volt a járdaszélesítés, fásítás, zöldítés, barátságosabb utcakép kialakítása.

A Horváth Mihály tér is most épül, nagyon fontos része a sétálható Belváros–Baross utca kontextusnak. „És szerintem az egyik legmenőbb projektünk, amiről még nem beszéltünk eleget, az a Losonci lakótelep sok évtizedes ignoráció utáni kizöldítése és valódi köztérré változtatása, az ottani helyteremtés.”

Ami pedig most kezd formát ölteni: indul a Krúdy utca és a Mária utca átépítése, a Szeszgyár utcában pedig a kerület utolsó (szörnyű állapotú) macskaköves utcájának megújítása, az ottani elhagyott és foghíjterületek játszóutcává, sétálóutcává alakítása. „Ott is igyekszünk megtalálni a közterületi értéket, kibontani a lehetőségét a helyi közösség számára, ahol egyébként az elmúlt évtizedekben sok esetben nem sikerült.”

Rádai elmondta, hogy a Kis József–Népszínház csomópont volt talán az első hely, ahol igazából megmutatták e vízió megjelenési formáit, hogy igazából mit is gondolnak az egészséges utcáról, egészséges városról. Úgy látja, a józsefvárosi helyteremtés (place making) folyamatai sikert hoztak két és fél év távlatában, a tegnapról a holnapra ugrik a város.

A Népszínház utcában sok ilyen pozitív beavatkozás folyik, épül az Alföldi–Népszínház csomópont is, ahol szintén kísérleti kialakítást követően kezdtek csak bele a hosszú távú kialakításba. Az emberek és helyi közösségek egyre inkább birtokba veszik az utcát, teljesen megváltozott a Népszínház utca hangulata, képe is.

Fontos vonása ezeknek a fejlesztéseknek, hogy lakossági részvétellel készülnek, már a tervek elkészítésébe is bevonják a helyieket, és hagynak egy olyan hosszabb kísérleti időszakot, ami alatt kiderül, hogyan is használnák szívesen a közteret az emberek. A Bacsó Béla utca volt az egyik első ilyen helyszín.

„Visszaadtuk az utcát három évvel ezelőtt az embereknek, a Rákóczi téri szakaszt, több fázisban teljesen különböző kialakítások és használati módok jelentek meg, amik szép evolúcióban épültek egyébként egymással” – mondta Rádai Dániel. Most a Víg utca egy szakaszát alakítják át hasonlóan, aminek már az ötlete is lakossági, ugyanis a közösségi költségvetésen nyert a Vígabb utca projekt.

A városfejlesztés része a parkolási helyzet rendezése és a részben ehhez kapcsolódó forgalomcsillapítás, járdafelszabadítás. A lakossági parkolás ingyenességének megszüntetése kemény lépés volt, volt is morgás miatta rendesen, de háromnegyed év után már sokkal inkább az előnyeit látni. 25 százalékkal csökkent a parkolóengedélyek száma, sokkal kevesebben parkolnak az utcán, ami lehetővé tette, hogy fokozatosan megszüntessék a járdán parkolást, és ismét normálisan lehessen gyalogosan is közlekedni.

Főtér lesz a Harminckettesek tere?

A bejárt útvonalon minden elemével találkozhattunk ezeknek a fejlesztési elveknek, és azért sem volt haszontalan az eddigi fejlesztések felsorolása, mert érzékelhetővé vált, hogy ezek egységet kezdenek alkotni. A Mikszáth–Harminckettesek tere útvonal is egy ilyen összefüggő rendszer (ami egyébként még több szálon is kapcsolódik a már megújult részekhez).

Az első állomás a Lőrinc pap tér volt. A Mikszáth téren és a Lőrinc pap téren 15 éve még autók parkoltak, és az előző időszakban, az Európa Belvárosa Programban újultak meg, „ez egy folyamatos evolúció”, mondta Rádai. Mára evidencia, hogy itt park van és padok, kiülési lehetőség, senki nem sírja vissza az autókat.

és azt elérni, hogy ne érezzük lehetetlen paradigmaváltásnak, status quo változásnak azt, ha máshogy gondolkozunk a közterekről” – fejtegette.

A Krúdy utca másik felén most történt meg a járdaszabadítás, magunk is láttuk, hogy tele van emberekkel a járda. Ezelőtt a kocsik és a házfal között kerülgették egymást az emberek vagy az úttestre kényszerültek, kellemes utcává változott, pedig még a felújítása csak most kezdődik. A Mária utca Baross utcai szakasza is megújul, a szép Mária utcához lesznek hasonlóak.

A Krúdy példája annak a fejlesztési alapelvnek, mondta Rádai, hogy „akinek tervezel, azé lesz a hely, ha autóknak tervezünk, az autók foglalják el a teret, ha gyalogosoknak, akkor az emberek, és ez itt szemléletesen látható”.

Rákérdeztem, bírni fogja-e a forgalmat a Mária utcaihoz hasonló térkő. Győrfi Dániel, a Rév8 munkatársa megnyugtatott, hogy a Horánszky és a Mária utca kapcsán is sok tapasztalathoz jutottak, itt már leragasztott térkövekkel számol a tervező, ami szilárdan a helyén marad.

A következő állomás a Kiscsibész tér volt, amit kontrasztként mutatott be Rádai Dániel. Ez a tér ugyanis a főváros kezelésében van, s minden zöld szándék ellenére,

hogy beszálljon a kerületben folyó megújítási folyamatba. A tér lényegében ugyanolyan háromszögű teresedés, mint a Harminckettesek tere, de most igazán

miközben egyébként tér is lehetne”. Úgyhogy jól nézzük meg, s menjünk tovább a Harminckettesek terére, mondta.

Kérdeztük, hogy nem kaphatja-e meg a teret a kerület, ez azonban nagyon nehézkes eljárás lenne, amire nem lehet számítani. Hacsak a kormány nem teszi át Józsefvároshoz, mint a Vörösmarty teret az V. kerülethez, ilyen tervről azonban nem tudni.

A Harminckettesek tere a sétán résztvevők számára újdonság volt, olvasóiknak remélhetőleg már nem az, hiszen részt vehettek a tervek kialakításában is, véleményezhették is, ha akarták, mi pedig számos cikkben foglalkoztunk vele.

De azért kiderültek érdekes dolgok. Megtudtuk, hogy ez igazából csak egy teresedés, amit ráadásul a szervizút ketté is vágott. A szervizút a tér részévé válik, ahol emberek üldögélhetnek, találkozhatnak. Most sárga székek és asztalok vannak kint, ezeket használták a Bacsó Béla utcai tervezésben is, amik érdekes vándorlásba kezdtek a téren. A buszmegálló mellé hordták egy részüket az emberek, hogy ott pihenjenek, olvasgassanak, amíg várnak. Itt is volt a helyiek bevonásával előzetes tervezés, de ez spontán alakult így, ami ugyanakkor megmutatja azt is, mi az, ami itt működni fog.

A térre kitett (kedden bevett) terveken – érdemes átnézni őket, véleményt is lehet mondani róluk – a Baross utca Kálvin tér felőli részén fák vannak berajzolva. Fák sajnos nem lesznek, mondta Rádai, a Baross utca is fővárosi terület, még hosszú tárgyalás előzi meg azt, hogy ott is történjen valami. A fák mellett sebességkorlátozásra is szükség lenne, ő a 30-ast tartja ideálisnak, csökkentené a környezeti terhelést, különösen a most erős zajterhelést.

Felvetődött a kérdés, helyes-e Józsefváros főterének nevezni a Harminckettesek terét, amikor ilyen nagy és zajos forgalom közelében van. Rádai szerint a csúcsforgalmi időn kívül meglehetősen nyugodt a tér. Szerinte, ahogy lépésről lépésre haladnak ebbe az irányba, úgy a főváros is motiváltabb lesz, és lehet velük majd sebességkorlátozásról, forgalomcsillapításról, zöldítésről beszélni, mert a környezet közben átalakult mellettük.

Lesz-e itt zöld buszmegálló, olyan, mint az V. kerületben? Lesz, mondta Rádai, de saját egyedi terv alapján, amin futtatott zöldfal lesz.

Fotók: Huszár Boglárka