Kedden kezdetét vette az Opre Roma! – roma hét Józsefvárosban elnevezésű rendezvénysorozat a Nemzetközi Roma Nap (április 8.) alkalmából. A Kesztyűgyár Tükörterme szellősen, de megtelt érdeklődőkkel, kicsik és nagyok, és néhány állat (kutyabarát hely!) társaságában rúgták be a szervezők a változatos programokat kínáló rendezvényhét motorját.

Először Szénási Szilvia, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója szólalt fel (a szervezet oroszlánrészt vállalt a hét megszervezésében), aki egy irodalmi idézettel nyitott, miszerint

– ezt Bronislawa Wajsnak (1908–1987), ismertebb nevén Papusza lengyel cigány költőnő vetette papírra anno, majd kitért az egyik fő üzenetre, miszerint ez az ünnep arról (is) szól, hogy „mi magunk mondhassuk el, kik vagyunk, hogy a hangunk hallható legyen és a kultúránk pedig méltó helyet kapjon itt, Józsefvárosban is”.

A cigányság sokféleségére utalva pedig Szénási így fogalmazott: „nincs egyetlen, egységes roma érzékelés, megélés, de van egy közös szándék: hogy láthatóak legyünk, jelen legyünk, és mi magunk határozhassuk meg, kik vagyunk”.

A rendezvényen Pikó András polgármester nemcsak felszólalt, de meg is jelent, beszédének legjobban idézhető részében hitet tett amellett, hogy „Józsefváros jövője nem lehet teljes a roma kultúra kiteljesedése nélkül, és nem lehet teljes a romák közösségi és közéletének felvirágoztatása nélkül”.

Ezután megemlítette az önkormányzat romaügyi eredményeit: „Az elmúlt hat évben épésről lépésre haladva a józsefvárosi romákat valóban szolgáló intézményeket és támogatási rendszert hoztunk létre. Megalapítottuk a Balogh Paci-ösztöndíjat, megszerveztük a Cigányzene Éjszakáját, lett Józsefvárosi Jazzfesztivál, támogatjuk a Kőfaragó Galériát (azaz a Bura Galériát – a szerző), és évről évre lehetőséget biztosítunk ehhez hasonló programok intézményesítésére.”

Ezután Oláh József „Pöli” önkormányzati képviselő, esélyegyenlőségért felelős tanácsnok emelkedett szólásra, aki az est legszenvedélyesebb beszédét tette le az asztalra. Oláh először is emlékeztetett arra, hogy az április 8-i ünnepről senki nem tudna, ha nem lennének a civilek: „ha nincsenek a szenvedélyes civilek és partnereik, akkor április 8-án nem ünneplünk, mert senki nem tudná, hogy mi történt április 8-án, ugyanis nem találkozik a diák és senki más sem a tankönyveinkben ezzel”.

A cigányok közoktatásbeli fájó hiányáról így beszélt: „A legnagyobb rasszizmus az, ha nem vesznek észre, a köznevelésben nem vagyunk jelen,

miközben mi mindig kiálltunk a magyarok szabadságáért, a Rákóczi szabadságharctól 56-ig bezárólag, részt vettünk a rendszerváltásban, újraépítettük az országot, és erről senki nem is tud, és nem is fog, mert nincs benne az alaptantervben.”

Becslése szerint 150.000 ember cigány ember él „harmadik világbeli” körülmények között: „van 1200 szegregátumunk is, ahol sem közvilágítás, sem folyékony és szilárd szemétszállítás nincs, és miközben 2004-től kamionszámra hordták be az Európai Unióból a forrásokat, a települések központjában vannak ugyan viakoloros szökőkutak,

Kitért a romákat fenyegető paramilitáris szervezetekre is: „A 2010-es évek derekán a magyar parlament beszüntette a félkatonai szervezeteket – állítólag –, de a mai napig is járőröznek a Magyar Gárda klónjai. A Magyar Önvédelmi Mozgalom segítségét kérik a közép-magyarországi régióban polgármesterek azért, hogy ne az állami erőszak-monopóliummal rendelkező szervek tartsák fenn a rendet az adófizetők pénzéből, hanem az önkényes, szélsőséges, félelmet okozó önvédelmi szervezetek.”

Oláh József beszédét követte a Balogh Paci-ösztöndíjasok műsora, dobra, basszusra, trombitára, gitárra, zongorára és énekhangra hangszerelve, a Gelem gelem funk ritmusban. A Szeretni bolondulásig pedig jazzesen, ám a szórakoztató zene keretein belül maradva csendültek fel profin – a gitár nagyobb volt, mint a gyerek, de már úgy szólt, ahogy kell, szóval gratula mindenkinek, a produkció szép sikert aratott.

Ezután kissé intellektuálisabb síkra terelődött a rendezvény Bordás Róbert és Horváth Kristóf versklipjeinek vetítésével. A súlyos tartalmakat lenyűgöző vizualitással bemutató projekt egyébként a közelmúltban meghívást kapott a 12. Nemzetközi Videóköltészeti Fesztivál versenyprogramjába, Athénba.

Végül Szomora Zsolt és zenekara következett, a klasszikus kávéházi cigányzenét játszó zenekar műsora közben végig a leeső állak padlón való csattanását lehetett hallani, ugyanis hiába tudja mindenki, hogy ezt a zenét csak a legnagyobbak tudják így játszani, a szembesülés újra és újra a reveláció erejével hat.

az ütemváltások, a totál egyszerre történő gyorsítások, lassítások, a virtuóz futamok által szőtt fürtök egymásba csavarodása, az amőbaszerűen együtt mozgó zenekar, a géppuskagyorsaságú klarinét arpeggiók, a szívfacsaró hegedű és cimbalomszólamok egyöntetű elragadtatást váltottak ki a közönségből –, hiába, na, ilyen a cigányzene!  

Ami jó lenne, ha valamilyen módon a további generációk számára is átörökítődne, de a zenekarvezető prímás, Szomora Zsolt szerint erre sajnos kevés esély mutatkozik: „Mi lesz ezzel a műfajjal? Nem tudom, kihal. Sajnos nem lesz.

A mi időnkben még azt mondták, hogy csináld, és akkor majd megélsz belőle. Gyakoroljál, tanuljál, de most már nem akarják a fiatalok ezt tanulni, nincs benne perspektíva. Nincs benne jövőkép, nincs benne lehetőség, nincs benne anyagi fantázia.” Mi azért reméljük, hogy a muzsikus jóslata nem fog beteljesülni, de közben arra is biztatnánk mindenkit, hogy minél előbb szerezzen be egy kávéházi cigányzenekaros élményt magának, hiszen ki tudja, hogy a bizonytalan jövő mit hoz!

Az Opre Roma! hét tart még, hátrelévő programjai ezek lesznek:

Versben mondom el – kortárs roma költők és történeteik

• április 11-én, péntek 17 órakor
• az Uccu Alapítvány irodájában (József utca 43.)
• kerekasztal-beszélgetés a költészet napja alkalmából – „Arról beszélgetünk irodalmárokkal, kutatókkal és alkotókkal, hogyan kapcsolódik a kortárs roma irodalom a magyar kulturális élethez, milyen témák és hangok válnak hallhatóvá, és hogyan lehetne ezeknek nagyobb láthatóságot biztosítani.”
• a moderátor Kalla Éva író
• a résztvevők: Nagy Gusztáv költő, Szolnoki Csanya Zsolt író, költő, Balogh Attila szövegíró, Kökény Anna író, költő, műsorvezető

Országépítők

• április 11-én, pénteken 19 órakor
• a H13 Kultpontban (Horánszky utca 13.)
• a Független Színház előadása
• Mire juthat egy roma család 3 generáció alatt a 60-as évektől napjainkig, miközben a társadalom egy része munkakerülőként tekint rájuk, holott kiemelkedő szerepük van az ország építésében. Hogyan próbálják az identitásukat megtartani, olykor feladni, hogy boldoguljanak. Vajon van-e változás az elmúlt évtizedekben?
• író-rendező: Balogh Rodrigó és Illés Márton
• szereplők: Csányi Dávid, Farkas Ramóna, Nemcsók Nóra, Szegedi Tamás András

Séta az Uccu Budapest Roma Városi Séták szervezésében

• április 12-én, szombaton 14 és 16, majd 17 és 19 óra között
• indulás a Blaha Lujza térről
• a séták ingyenesek
• a programra regisztrálni nem kell, csak a következő e-mail-címen jelentkezni: info@uccusetak.hu

Táblaavatás a Cinka Panna kertben

• április 12-én, szombaton 16 órakor
• a Cinka Panna kertben (Koszorú utca és Magdolna utca sarka)
• a táblaavató eseményen Udvarhelyi Tessza alpolgármester mond beszédet

Zárókoncert – Felvidéki Jazz Land

• április 12-én, szombaton 20 órakor
• a Napházban (Népszínház utca 31.)
• együttműködő partner a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház

Fotók: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat