Sokszor már egy vezetéknév hallatán elzárkóznak a bérbeadástól a lakástulajdonosok. Ha egy roma származású érdeklődő mégis eljutna a bérlésig, akár többszörös áron, rossz minőségű lakást tud csak kivenni. A hátrányos megkülönböztetés jelenségét az Uccu Alapítvány vezetője és az Etikus Ingatlanos Közösség védnöke is validálta. De vajon mitől tartanak ennyire a tulajdonosok?

Az UCCU Alapítvány új józsefvárosi sétája a roma kulturális jelenlét nyilvánvaló, és sokszor nem látható helyeit veszi számba.

Bura Károly (1881–1934) cigányprímás a Kőfaragó utca 5-ös számú ház első emeleti lakója volt egykor, róla nevezték el a 4 éve nyílt józsefvárosi galériát. Végrendeletében meghagyta, hogy otthonában múzeumot alakítsanak ki. Közel 100 év múlva az épület földszintjén a Józsefvárosi Önkormányzat lehetőséget adott a Roma Parlamentnek egy galéria kialakítására. Múzeuma a mai napig nincs a romáknak, holott az évszázadok alatt felgyülemlett tárgyi emlékeket, szellemi értékeket már régóta szeretnénk a nagy nyilvánosság elé tárni. De legalább van galéria, amiben a progresszív roma képzőművészek bemutathatják alkotásaikat. Egy-egy kiállításmegnyitóra tömegesen érkeznek idősek és fiatalok, romák és többségiek a város minden szegletéből. Így volt ez Horváth Anita fotós-képzőművész tárlatának megnyitóján is.

Számtalan ember küzd ma Magyarországon lakhatási gondokkal, az úgynevezett lakhatási szegénységgel, s a számuk egyre csak nő. A Város Mindenkié és a Szikra Mozgalom szervezésében megtartott, mottóul a rohadt drága lakni szlogent választó 12. Lakásmeneten jelentős tömeg követelte a normális emberi élethez és a lakhatáshoz való jogot.

Az Opre roma! Látható vagy láthatatlan? – A roma identitás és önreprezentáció kihívásai című, pop-up kiállításmegnyitóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésen régi kérdésekre, problémákra kaphattunk új, friss válaszokat.

Elindult az Opre Roma! (Fel, cigányok!) roma hét Józsefvárosban. A megnyitón néhány tömör beszéd után a kultúra vette át a főszerepet. Voltak minikoncertek, és a szervezők egy versfilm-csokrot is átnyújtottak a megjelenteknek.

Nem roma napot, hanem roma hetet tartanak Józsefvárosban a nemzetközi roma nap alkalmából. A szervezők sok és sokféle programmal készülnek.

Koszorúzással, gyertyagyújtással, kiállítással, koncerttel, filmvetítéssel és kerekasztal-beszélgetéssel emlékeznek meg a rasszista indíttatású sorozatgyilkosság áldozatairól a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat támogatásával. Civil szervezetek kezdeményezésére alakult meg az informális Február 23-i Emlékbizottság. 2024-ben, a 15. évfordulón petíciót indítottak több mint 40 civil szervezet összefogásával, hogy február 23. legyen a romák ellen elkövetett terrortámadás áldozatainak nemzeti emléknapja. Azon a napon gyilkolták meg a négy és féléves gyermeket, Csorba Robikát és édesapját Tatárszentgyörgyön. A Főváros és Józsefváros még 2024-ben saját hatáskörében emléknappá nyilvánította február 23-át.

Nagyszabású rendezvény vette kezdetét április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon a Kesztyűgyárban, az Opre Roma! (Fel, cigányok!) – Roma hét Józsefvárosban című programsorozat. A számtalan eseményt kínáló egyhetes rendezvényen kiállításokra, beszélgetésekre, előadásokra, koncertekre látogathat el a nagyérdemű. A megnyitó hatalmas érdeklődés mellett zajlott a Kesztyűgyárban, megjelent David Pressmann amerikai és Désirée Bonis holland nagykövet, Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese és természetesen ott volt Pikó András is.

Négy roma szervezet állt össze és szervezett kiállítást az összefogás jegyében a H13-ban – példaértékű együttműködéssel. A nemzetközi roma nap jegyében megszülető tárlat egyben a korai roma értelmiségi generációk küzdelmére is emlékszik.