Elfogadta Józsefváros drogstratégiáját az önkormányzat képviselő-testülete. A dokumentum a következő 5 évre határozza meg a kerület válaszait a droghasználatból fakadó társadalmi és közegészségügyi problémákra.
Pikó András polgármester köszöntőt is mellékelt a stratégiához, amiben kontextusba helyezte a stratégia megszületését: „a mindent megmérgező hazug és felesleges konfliktusok helyett végre a gyógyítással, a társadalmi bajaink orvoslásával foglalkozzunk” – írta. Megjegyezte, hogy a problémákról való értelmes diskurzus szinte lehetetlen: „Látjuk, hová vezetett az, hogy
ellehetetlenítették a normális párbeszédet a társadalmunk egyik
legsúlyosabb problémájáról,
látjuk, mit tesz a tabusítás, a társadalom gyógyító energiáinak ellehetetlenítése és behelyettesítése hazug politikai lózungokkal, fenyegetéssel”. Szerinte a drogokról való beszéd kampányeszközzé silányult: „látjuk, mi lesz, ha a kábítószerhasználat összetett társadalmi problémáit nem megérteni, a következményeit enyhíteni és megoldani akarjuk, hanem a kezeletlen problémák okozta konfliktusokat
a politikai ellenfél elleni fegyverként használják”.
A drogok továbbra is súlyos problémát jelentenek az országban a polgármester szerint: „ígéret ellenére 2020-ra nem megszűnt a droghasználat, hanem soha nem látott mértéket öltött, miközben elvesztettük szinte az összes eszközünket az egyre súlyosabb helyzet enyhítésére is”.
A dokumentum részletes helyzetértékeléssel indul (ez egy, az önkormányzat által megrendelt kutatáson alapszik, melynek 74 oldalas összefoglalója szintén elérhető), amely szerint a kerületben az elmúlt években különösen az új pszichoaktív szerek – az úgynevezett dizájnerdrogok – terjedése alakította át a droghasználat mintázatait, miközben az ellátórendszerből
hiányoznak az alacsonyküszöbű szolgáltatások és az utcai megkereső programok.
Ezek a szerek gyakran olcsóbbak és kiszámíthatatlanabb hatásúak, ami növeli az egészségügyi kockázatokat és az utcai droghasználat láthatóságát.
A stratégia szerint a droghasználat Józsefvárosban gyakran kapcsolódik más társadalmi problémákhoz is: a lakhatási nehézségekhez, a szegénységhez vagy a mentális betegségekhez. A dokumentum ezért hangsúlyozza, hogy a függőség nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem szociális és közösségi probléma is.
Prevenció az iskolákban
A stratégia egyik központi eleme a megelőzés. A dokumentumban leírják azt, hogy Magyarországon gyakran hiányoznak a bizonyítékokon alapuló prevenciós programok (olyan megelőző beavatkozások, amelyek hatékonyságát tudományos kutatások igazolják a droghasználat megelőzésében), ezért Józsefvárosban az iskolákban és ifjúsági intézményekben
korszerű, tudományosan alátámasztott módszereket vezetnének be.
Ezek nem csupán az elrettentésre építenek, hanem a fiatalok szociális és életvezetési készségeit erősítik, és hosszú távon csökkenthetik a droghasználat kockázatát.
A tervek között szerepel a pedagógusok és ifjúsági szakemberek képzése, valamint olyan programok támogatása, amelyek a fiatalokkal a legális és illegális szerek kockázatairól is beszélnek.
Ártalomcsökkentés és utcai munka
A stratégia kulcspillére az ártalomcsökkentés, azoknak az intézkedéseknek a megerősítése, amelyek a droghasználat káros következményeit mérséklik. A Cselekvési Terv konkrétan a leginkább rászorulókhoz eljutó alacsonyküszöbű szolgáltatások bővítését és az utcai megkereső programok működtetését írja elő, hogy
a fertőző betegségek kockázata és a közterületi problémák
(drogszemét, tűk az utcán, nyílt droghasználat, kisebb bűncselekmények, lopások) csökkenjenek. Emellett a terv kiemeli a szakemberek bevonását, az ellátás könnyebb elérhetőségét, és a programok folyamatos monitorozását, így az ártalomcsökkentés egyszerre egészségvédelmi és társadalmi stratégia a kerületben.
Bár a stratégia szövegében az szerepel, hogy a konkrét programok és lépések majd a cselekvési tervben jelennek meg, a Józsefvárosi Drogstratégia Cselekvési Terve már tartalmazza az intézkedések fő irányait.
Cselekvési terv
A megelőzés területén például pedagógusoknak, ifjúsági szakembereknek és szociális munkásoknak szóló képzések szervezése szerepel a tervek között, valamint olyan iskolai programok támogatása, amelyek a fiatalokkal a szerhasználat kockázatairól beszélnek. A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy a prevenció nemcsak az illegális drogokra, hanem
az alkoholra és más legális szerekre is ki kell hogy terjedjen.
A kezelési és felépülési pillérben az addiktológiai ellátások és a szociális intézmények közötti együttműködés javítása szerepel a célok között. A stratégia készítői szerint a függőséggel küzdők gyakran többféle problémával –
mentális betegséggel, lakhatási gondokkal vagy munkanélküliséggel
– is szembesülnek, ezért fontos, hogy az intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem egy koordinált rendszer részeként.
A kínálatcsökkentés területén a kerület a rendőrséggel és más közterületi szereplőkkel való együttműködés erősítését jelöli meg, hogy javuljon az információáramlás az intézmények között, és a lakók is könnyebben jelezhessék a közterületi problémákat.
A cselekvési terv ugyanakkor sok ponton inkább fejlesztési irányokat és együttműködéseket sorol fel, mint teljesen új intézkedéseket. A stratégia megvalósítása ezért nagyrészt attól függ majd, hogy a következő években milyen konkrét programok és források társulnak ezekhez a célokhoz.
Előzmények
Józsefvárosban a 2010-es évek elején a tűcsereprogramok bezárása után ugrásszerűen nőtt a nyílt droghasználat kockázata. A klasszikus szerekkel szemben ekkor kezdtek terjedni az új pszichoaktív szerek, az úgynevezett dizájnerdrogok, amelyek gyorsan váltották fel a korábbi heroin- és amfetamin‑használati mintákat.
A kerületben a társadalmi problémák összefonódtak a droghasználattal: a hajléktalanság, a marginalizáció és a pszichiátriai problémák gyakran együtt jelentkeztek a szerhasználattal, miközben a szakellátás és a prevenciós programok hiányosak voltak. Ez a helyzet előrevetítette a Józsefvárosi Drogstratégia és a Cselekvési Terv szükségességét, amelyek a prevenció, ártalomcsökkentés és ellátás fejlesztésére koncentrálnak.
Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Kábítószer Egyeztető Fórum szakmai társelnöke (ez az alakulat is részt vett a stratégia megalkotásában) szerint „rövid távon nincs olyan univerzális megoldás, ami azt eredményezné, hogy hirtelen eltűnjenek a szerhasználók az utcáról”. A szakemberrel Bendl Vera készített podcastot a Józsefváros Újságnak.
Nagy drogügyi körképünket itt lehet elolvasni:
Fotó: Freepik
