Békés nép vagyunk, olyan békések, hogy az már vérlázító, réges-rég százezren kellene utcán lennünk, s addig ott maradni, amíg nem hatálytalanítják ezt a náci időket idéző törvényt. De mi csendben vagyunk, egymást basztatják a pártokhoz hűséges politikusaink, vagy politikusnak készülő, helyezkedő cigányaink. Nem látják be, hogy semelyik párt nem képviseli a romák érdekeit, a sorsunkat magunknak kell kézbe venni. Ám nincs olyan karizmatikus személy közöttünk, akinek a szavára egy emberként mozdulnánk.
Már a törvény megszületése előtt hallottunk olyan példákat, amikor még cigány értelmiségiek is nemkívánatos személyek voltak nógrádi, illetve borsodi falvakban. Nógrádban az egyik önkormányzat egy tanár házaspárnak nem engedte megvásárolni a kinézett házat, Teresztenyén pedig a már megvásárolt házból üldöznék el a jogász házaspárt. Ellenük a polgármester indított hadjáratot, az a polgármester, akit jogerősen elítéltek sikkasztásért.
Ezeket az eseteket megelőzően is megtörtént több településen, pl. Miskolcon és Ózdon, amikor a cigányok kisajátított lakásaiért olyan méltánytalanul keveset ajánlottak, amiből nem tudtak másik lakást vásárolni a városban. Így távolították el a cigányokat, sok család akkor menekült Kanadába. A ferencvárosi és a józsefvárosi városfejlesztés során is a külvárosokba irányították a romákat.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény szerintem a cigányok ellen jött létre. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, ez apartheid bűncselekmény az 1972. évi New York-i egyezmény alapján, mely szerint büntetendőek az ilyen rasszista törvények és rendeletek megszavazói és alkalmazói. A New York-i egyezményt Magyarország is aláírta. Az apartheid olyan rafinált állami intézkedés, amelynek célja a faji elkülönítés, fehérektől való elválasztás. E szerint Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere, aki benyújtotta a törvénytervezetet, bűnös, és mindazok bűnösök, akik megszavazták és alkalmazzák.
A többségnek fogalma sincs arról, hogy min mennek keresztül nap mint nap a romák. A születésüktől kezdve lekaparhatatlan bélyeget hordoznak, ez a bélyeg rekeszti ki őket a társadalomból, ez a bélyeg akadályozza meg, hogy ugyanolyan oktatást kapjanak, mint a többségiek, hogy ugyanolyan orvosi ellátásban részesüljenek, ez a bélyeg teszi, hogy az üzletekben a biztonsági őrök kísérik őket, hogy a szórakozóhelyekre nem engedik be, hogy az utcákon őket igazoltatják a rendőrök, hogy a cigány mindig gyanús, bármi is legyen az iskolai végzettsége, akkor is büdös, ravasz, tolvaj, gerinctelen, bűnöző, prostituált, vérfertőző, ha több tudományos fokozata van, akkor is cigány, akkor is csak cigány. Mégis elvárják, hogy ugyanolyanok legyenek, mint a fehérek, asszimilálódjanak, de nem engedik maguk közé őket, nem engedik meg, hogy hasonló életfeltételek között éljenek.
Ezzel a logikával tiltsanak be mindent, ami cigányokra utal, ha már ennyire féltik az önazonosságukat. Azonnal tiltsák be azokat a szavakat is, amelyeket a cigány nyelvből vettek át, véletlenül se ejtsék ki a szájukon, hogy elkúrtuk, de ne mondják senkire azt sem, hogy hóhányó, tiltsák be a cigányzenét meg a cigánymeggyet, a cigánypecsenyét, a Rigó Jancsi süteményt meg egyenesen felejtsék el!
Mi lenne az országgal, ha úgy döntene minden cigány, itt a vége, kivonulunk, mint Mózes Egyiptomból a 400 éves rabszolgaság után? Hiába tekintjük hazánknak Magyarországot, ha az ország idegennek tart bennünket.
Mi lenne akkor? Ki dolgozna az építkezéseken, az utakon, takarítóként a kórházakban, vonatokon, szállodákban? Nem hiányozna a magyar kultúrából az, amit a cigányság hozzátett? Milyen zenére mulatnának, vigadnának sírva?
Behoznának keletről még több olcsó munkaerőt, akiket már ma is a romák helyett alkalmaznak, de letelepedni őket sem engednék, nehogy „kevertfajú” nép legyen a magyar. Akkor majd megalkotják az újabb törvényeket, amivel megtiltják a másfajta nációval való házasságkötést, végül azt is, hogy szóba álljanak egymással, mert annak súlyos büntetés lesz a következménye.
Biztosan ilyen világot szeretnétek?
- 2025. szeptember 27., a Roma Büszkeség Napja – 13 óra, Blaha Lujza tér
Nyitókép: Mile Máté (illusztráció, a 2023-as eseményről)
