2023 nem szűkölködött közéleti témákban, a kerületben sem: tanártüntetések, pedofilozás, képviselőt ért halálos fenyegetés, Sára Botond különös bocsánatkérése, az 1. Pesti Lombkoronasétány, a polgármestert támadó parkolási kamucsekkek, józsefvárosi képviselő a bíróságon, a kerületi rendelőintézet megvédése mind-mind 2023 témái, de van öt olyan másik, amelyiket inkább kiemelnénk.

Pápalátogatás Józsefvárosban

Ferenc pápa 2021 szeptemberében, a Nemzetközi Eucharisztikus Konferencián a Hősök terén celebrált szentmisét, 2023-ban pedig hivatalos látogatást is tett Magyarországon, többek közt Józsefvárost is érintve, ahol nem nyilvános eseményen találkozott a Jézus Társasága (jezsuiták) tagjaival, majd háromnapos programjának utolsó aktusaként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Práter utcai Információs Technológiai és Bionikai Karán az egyetemi és kulturális élet képviselőivel és sok-sok fiatallal találkozott.

Az új ellenség: az LMBTQ-emberek

Bár a gyermekvédelminek nevezett – de a köznyelvben csak homofóbként emlegetett – törvényt már két éve elfogadták, 2023 volt az az év, amikor igazán használni is kezdték. Könyvesboltokat vegzáltak kormányhivatali alkalmazottak, másutt azt mérték le, vajon megvan-e a 200 méteres távolság a könyvesbolt és az iskola bejárata között, az év egyik szava pedig a fólia lett.

Mind a kormány, mind a szélsőjobboldali pártok előszeretettel melegítették fel a témát, de míg Ferencvárosnak csak egy többször átfestett pad jutott, addig Józsefvárosban múzeumigazgató-buktatásig jutott a történet. Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti képviselője a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett World Press Photo kiállításon szerinte oda nem illő fényképeket fedezett fel, ami miatt a kulturális miniszterhez fordult. Mivel a múzeumot vezető L. Simon László elmondása szerint nem tudta megakadályozni, hogy 18 év alattiak is látogassák a kiállítást, minisztere, Csák János menesztette is az igazgatót, aki korábban maga is megszavazta a törvényt még országgyűlési képviselőként.

Támadás Iványiék ellen

Hosszú évek óta „áll harcban” Iványi Gábor egyháza és a magyar állam. Hiába nyert a MET Strasbourgban és kapta meg az elmaradt pénzeket, a 2017 óta járó pénzeket nem folyósítja az állam. És bár az 1%-os szja-felajánlásokat tekintve a legjobbak közt szerepel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, komoly adósságspirálba került az egyház, illetve az általuk működtetett Oltalom Karitatív Egyesület, melynek számos intézménye működik Józsefvárosban is.

Nyáron már érkeztek a hírek, hogy a tartozások miatt visszatartottak mintegy 130 millió forintot, így Iványiék nem tudnak teljes fizetést adni a munkatársaiknak. Ugyan létrehoztak egy krízisalapot, amiben a munkatársaknak gyűjtöttek, de ez nem volt elegendő, ugyanis a következő hónapokban sem érkezett meg a normatíva, így az a veszély fenyegetett, hogy az Oltalom elveszíti a dolgozóit. Országosan sokan távoztak is, mert az egyébként sem nagy keresetű szociális dolgozók nem engedhették meg maguknak, hogy huzamosabb ideig ne kapjanak fizetést.

Józsefváros az elsők közt igyekezett segíteni, hogy elkerüljék a szociális katasztrófát, ami több száz hajléktalan ember utcára kerülésével is járhatott volna, tízmilliós gyorssegélyt szavaztak meg, amit a Dankó utcai intézmények dolgozóinak bérére kell fordítson a karitatív szervezet. Azóta több más település is hasonlóan cselekedett, a főváros is átvállalta a bérköltségeket a budapesti dolgozók esetében. Ennek ellenére a veszély még nem múlt el.

A Pázmány campusa a Palotanegyedben

2023 (és talán 2024) egyik legfontosabb kerületi témája a Pázmány campusának bővítése volt a Palotanegyedben. Ősz elején hangzott el először, hogy az addig 150 milliárdosra taksált büdzsével ellentétben mégis jut 250 milliárd az egyetem bővítésére, legalábbis Lázár János egy elejtett mondatából ez derült ki. Aztán ősszel felgyorsultak az események: kiírták a bontási közbeszerzést, megadták a bontási engedélyt is, és 2024-re már a munkálatok első lépéseit tervezi a minisztérium. Csak éppen a palotanegyediek ennek nem annyira örülnek, na nem azért, mert ne látnák be, hogy a Magyar Rádió üresen álló egykori épületeivel kellene valamit kezdeni, de velük nem egyeztetett sem a minisztérium, sem az egyetem. Ezt a társadalmi egyeztetést szerettük volna mi is megkönnyíteni, amikor közéleti vitaestet szerveztünk a témában, de sem a PPKE, sem az ÉKM részéről nem akartak részt venni az eseményen.

A december 11-i közmeghallgatásra azért már muszáj volt eljönniük, de volt nem mondható sikeresnek a párbeszéd, társadalmi egyeztetésen egész mást ért Lánszki Regő államtitkár, mint a kerület vezetése és az itt élők.

És hiába adott ki előbb bontási tilalmat, majd változtatási tilalmat a helyi önkormányzat, mindkét döntésre gyors kormányrendelettel reagált a magyar kormány, elvitatva a jogot, hogy a helyiek beleszólhassanak abba, mi történik közvetlen környezetükben.

Egészen biztosak lehetünk benne, hogy a téma meghatározza majd a 2024-es önkormányzati választási kampányt is.

„Tettlegesség-gate”

Decemberben az utolsó képviselő-testületi ülésen aztán olyan dolog történt, amivel nemcsak az országos sajtóba került be a kerület, de ilyenre mi nem is emlékszünk Józsefvárosból: a Fidesz-KDNP képviselője, Egry Attila odament Szarvas Koppány Bendegúz momentumos képviselőhöz és el akarta venni a telefonját. A tettlegességig fajuló incidenst feljelentés követte.

Nyitókép: Mile Máté