Zsúfolásig megtelt a Kesztyűgyár Tükörterme április 8-án az Opre Roma! rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóján. Kicsik és nagyok hallhatták a Balogh Paci-ösztöndíjasokból verbuválódott zenekar kiváló előadásában a cigányok közös himnuszát, a funkos-jazzesre fazonírozott Gelem, gelemet, majd következtek a megnyitó beszédek.
Először a főszervező UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója, Szénási Szilvia helyezte képbe a hallgatóságot a rendezvény céljait illetően, miszerint a roma ön- és egyéb reprezentáció lesz a következő hét legfontosabb fókusza, tehát az, hogy „a roma közösség a saját szemszögéből mutassa be a kultúráját, identitását és értékeit, és közben a többségi társadalmat is ösztönözze arra, hogy támogassa ezen törekvéseket, legyen ebben a szövetségesünk” – mondta Szénási.
Ezután Pikó András polgármester emelkedett szólásra, aki szerint a legtöbb önkormányzat számára nem adatik meg, hogy olyan eseménynek lehet a részese, mint az Opre Roma!: „bevallom, büszkeséget érzek emiatt”. Elmondta, hogy amikor meghirdették az Egyenlőség és társadalmi igazságosság program Józsefváros roma lakosságáért című stratégiájukat, sokan hitetlenkedtek: „Gyakran találkoztam az őszinte csodálkozással,
hogy lehet, hogy egy önkormányzat roma programot indít?
Hát ilyet nem nagyon szoktak csinálni, jó esetben van egy önkormányzatnak szociálpolitikája, a romákat pedig letudják azzal, hogy adnak valamennyi pénzt” – mondta Pikó.
Ezután elmondta, hogy szerinte ők ennél tovább mentek: „Mi indítottuk el a tehetséges roma gyerekeknek – és most már felnőtteknek is – járó ösztöndíjat, amit a fiatalon elhunyt Balogh Paci barátunkról, a jogvédőről és zenészről neveztünk el. És milyen jól tettük, most hallhatták, mit tudnak ezek a gyerekek. Tettünk azért, hogy a romák is dolgozhassanak az önkormányzatnál, létrehoztuk a roma gyakornoki programunkat, most már számos munkatársunkat üdvözölhetjük Józsefvárosban, akik ott dolgoznak velünk. Ezért hajtottunk végre nemzetközi szinten is elismert óvodai deszegregációs programot, ezért többszöröztük meg az esélyegyenlőség szempontjából fontos szociális támogatásokat, ezért alkottuk meg a már említett roma stratégiánkat különös figyelmet fordítva a roma nők helyzetére” – sorolta a polgármester.
Kiemelte azt is, hogy
az önkormányzat épületén kint van a cigány zászló:
„Mondhatják erre, hogy ez politikai marketing, valamifajta cukiskodás, de higgyék el nekem, nem az. Őszintén hiszek abban, hogy egy önkormányzat akkor igazán önkormányzat, ha polgárai magukra ismernek a működésében, és hogyha ez az önkormányzat úgy működik, hogy a polgárait szolgálja – mindegyiket, ez pedig nem megy másként, mint reprezentációval.”
Szerinte a romák közül még mindig kevesen vállalják fel az identitásukat és mutatják meg az értékeiket: „Szeretnénk ezen változtatni, azt ösztönözzük, hogy a roma közösség tagjai mindannyiunk örömére bátrabban és büszkébben vállalják fel magukat, és így építsük együtt közösen tovább Józsefvárost” –mondta Pikó, majd az „Opre Roma!” felkiáltással lezárta beszédét.
Ezt követően Galyas Éva Klára, a Józsefvárosi Önkormányzat romaügyekért felelős tanácsadója beszélt, aki ismertette a Nemzetközi Roma Nap történetét (1971. április 8-án a London mellett tartott első roma világkongresszuson döntöttek az egységes roma nemzeti szimbólumok, az önelnevezés és az „Opre Roma!” szlogen használatáról, ezért lett ez a dátum a jeles nap), majd a történelmi kitekintés után rátért arra, hogy szerinte a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a cigányok voltak: „A munkanélküliség, a szűkülő lehetőségek, a szegregáció, a mindennapokba zárt mélyszegénység családok százait és ezreit tette tönkre” – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy a XX. század kataklizmái közben a cigányok túlélték a rájuk mért megpróbáltatásokat: „Nem felejthetjük el, hogy
a tönkretételünk és fizikai megsemmisítésünkre tett kísérletek ellenére is itt vagyunk.
Azt kell mondanom, hogy ünnepeljük magunkat, hiszen az már önmagában egy csoda, hogy fennmaradtunk” – zárta szavait Galyas.
Ezután Csányi Dávid színművész következett, aki a beígért Choli Daróczi József vers helyett Setét Jenő, az egykori jogvédő, polgárjogi aktivista egyik szövegét olvasta fel. A beszéd, melyet a két éve elhunyt Setét a 2018-as Roma Büszkeség Napja alkalmából tett közzé a Facebookon, azzal a kérdéssel nyit, hogy „miért legyünk büszkék arra, hogy romák vagyunk”.
A válaszban aztán felidézi a cigányság nagy alakjait (Bihari Jánost, aki megteremtette a magyar verbunkos zenét, Czinka Pannát, Lippai Balázst, Bocskai kapitányát, Dilinkó Gábort, Szabó Ilonka „Kócost”, az 1956-os szabadságharc roma hőseit stb.), majd elmondta azt is, hogy ez a büszkeség magától értetődő: „Ahogy az is természetes, hogy az olimpián a magyar csapatnak szurkolok, úgy az is természetes, hogy a romaságomra mint értékre, mint olyan dologra tekintek,
amely mentén kihúzom magamat és büszkének érzem magamat.
De ez a büszkeség nem szélsőséges, elvakult nacionalizmust jelent, hanem egészséges harmóniát önmagunkkal” – szólalt meg Setét Jenő Csányi Dávid hangján.
Ezután Szomora Zsolt és zenekara muzsikált, programjukból természetesen nem hiányozhatott a Monti csárdás sem, a megnyitó a virtuóz klarinét és cimbalomfutamok után az utolsó harmóniák lecsengésével véget ért.
Kesztyűgyári látogatásáról David Pressman amerikai nagykövet így emlékezett meg: „Csodálatos volt a magyarországi roma közösséget ünnepelni a Nemzetközi Roma Napon az UCCU Roma Alapítvánnyal. Fiatalok és idősek megható előadásai járultak hozzá, hogy megünnepeljük mindazt, ami összeköt bennünket.”
Fotók: Telenkó Zsombor