Teljesen megtelt a H13 Kultpont előadóterme, a leghátul lévők már csak állva vehettek részt a nyilvános képviselő-testületi ülésen. Mindez nemcsak a Civilek a Palotanegyed Egyesület (CaPE) aktivizáló szervezése miatt történt, hanem mert tényleg nagy érdeklődésre tart számot a Magyar Rádió volt épületeinek elbontása és a helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PKKE) campusának felépítése. Többnyire palotanegyediek vettek részt az eseményen, de egész Józsefvárosból és Budapest egyéb részeiből is érkeztek érdeklődők, akik először fogalmazhatták meg kérdéseiket és aggályaikat a gigaberuházással kapcsolatban.

Mert végre volt kivel beszélgetni – vagy legalábbis kihez, mert az eseményre nem épp a valódi párbeszéd volt jellemző. Októberben a Józsefváros Újság is szervezett a témában egy közösségi vitaestet, amire meghívtuk az egyetem és a minisztérium képviselőit, akik udvariasan elhárították a megjelenést, bár mindkét fél elmondta, mennyire fontosnak tartja az ügyet. Ugyan Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium első embere nem jött el, de itt volt az államtitkára, Lánszki Regő országos főépítész és – az egész este alatt a bemutatkozástól eltekintve meg nem szólaló – Nyul Zoltán helyettes államtitkár is. Kuminetz Géza teológus, a PPKE rektora szintén nem jött el, de az egyetem fejlesztési igazgatója, Becker Pál itt volt, akárcsak a tervpályázatot jegyző konzorcium két tervezője, Tima Zoltán és Kruppa Gábor.

És természetesen jelen volt a képviselő-testület zöme is három képviselő – a fideszes Juharos Róbert és Sántha Ferencné, illetve az MSZP-s Veres Gábor – kivételével. A Fidesz-KDNP frakció öt képviselője mellett a másik két frakció (Józsefváros Jövőjéért és Momentum-Párbeszéd) tíz képviselője így akár minősített többségű döntést is meg tudott szavazni, mert a szabályozott lakossági fórumon túl képviselő-testületi döntést is hoztak – ugyanis a közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek számít.

Az est egy sürgősségi indítvány napirendi pontra vételével kezdődött, amit a csütörtöki képviselő-testületi ülésről hoztak előbbre. A gyorsított eljárásra azért volt szükség, mert változtatási tilalmat akartak elrendelni az érintett épületekkel kapcsolatban, ugyanis a kormányhivatal által korábban már visszavont bontási engedély kérelmét szerdáig nyújthatta volna be ismét Lázár minisztériuma, ezt szerették volna megelőzni a döntéssel.

A képviselő-testület napirendre is vette az ügyet a lakossági vita után, bár a Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg (tartózkodtak), a többség így is megvolt. Vörös Tamás (Fidesz) vitatta, hogy egyáltalán lehet-e ezt a témát tárgyalni itt, de az aljegyző, Lehoczky Balázs helyreigazította, az ügyrendi vita törvényesen lefolytatható. Vörös szerint szerdán kellene összehívni rendkívüli KT-ülést a témában, de mint később kiderült, a sürgősség igenis indokolt volt, mert másnap, kedden meg is érkezett a bontási engedély, így az előtte elrendelt változtatási tilalom új helyzet elé állítja a hatóságot.

A fideszes képviselők méltatlankodtak, de az aljegyző ismét elmondta, hogy önkormányzati érdeket érintő és halasztást nem tűrő ügyben igenis lehet sürgősségi indítványt benyújtani.

Az első napirendi pont maga a közmeghallgatás volt. Pikó András polgármester elmondta, hogy mindenképpen terveztek ilyen közmeghallgatást, de hiába kérték a beruházó partnereket, eddig nem adtak erre lehetőséget. Pedig a Budapest Fejlesztési Központ is azt ígérte korábban, hogy 2022 tavaszán elindítják a társadalmi egyeztetést, és később Lázár János sem zárkózott el előle. Ez az egyeztetés el sem indult Pikó szerint, és az ígéretek ellenére a szándékot sem látja az elindítására. A másik ok, amiért ezt az eseményt szervezték, hogy miközben arra vártak, hogy asztalhoz ülhessenek a partnerekkel, már a bontási engedélyt is kiadták – ezt ugyan visszavonta egy időre a kormányhivatal –, amivel egy kész helyzet elé állították az itt élőket, akik okkal aggódnak az életükért, egészségükért, nyugalmukért és vagyonukért.

Pikó elmondta azt is, hogy a zsűrizési folyamat során már merültek fel kifogások a bontással és építéssel kapcsolatban, leginkább a beépítés mértéke és a tervezett műszaki tartalom miatt, illetve azért is, mert a projekt által a kerületben okozott közlekedési nehézségekkel sem foglalkozik a terv. Emellett erőteljes műemlék- és örökségvédelmi aggályokat is megfogalmaztak a szakértők, amikre semmilyen választ nem kaptak. Ugyancsak nem számított annak a több mint 4000 aláírónak a véleménye sem, akik a túlépítés ellen tiltakoztak lakossági petíció formájában.

és így ellehetetleníti a kölcsönös bizalmon és jó szándékon alapuló párbeszédet. Márpedig erre van szükségünk, fogalmazott a polgármester, aki hozzátette, hogy az önkormányzat kikérte a bontási engedélyhez szükséges dokumentációt, mely nem tartalmazott sem környezetvédelmi, sem statikai vizsgálatot és hatástanulmányt, vélhetően azért, mert ezek meg sem születtek. Így azt sem tudni, milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a bontásnak, ahogyan azt sem, hogyan tervezik a bontási törmeléket elszállítani a beruházók.

Pikó András elmondta azt is, hogy a beruházónak úgy kellene viselkednie, mint a jó szomszédnak, aki az új helyre költözve szóba áll a már ott élőkkel és meghallgatja azok véleményüket – nemcsak azért, mert így illik, hanem mert a beruházási törvény is ezt írja elő.

Majd leszögezte, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére

szeretné az egyetemfejlesztést, és örül annak, hogy ilyen célra használják a jelenleg alulhasznosított területet. Nem ellenségei a beruházásnak annak ellenére sem, hogy a partnerek eddig nem álltak szóba a kerületben élőkkel, és olyan döntéseket hoztak, amik veszélyeztetik a biztonságukat. Ez az este lehetne esélyteremtés a párbeszédre, a megértésre és válaszadásra, amikor mindenki biztosítja jó szándékáról a többi felet és visszaépíti az szükséges bizalmat, mondta.

Ezután a vita törvényi játékszabályait tisztázták, így két perce volt egy felszólalónak feltennie a kérdését, elmondani a véleményét, s három kérdésenként érkeztek a válaszok, illetve hogy a kérdések előtt szót kapott a minisztérium, az egyetem és a tervezők, valamint a helyi civilek is, hogy kifejtsék álláspontjukat. Este 8-ig tervezték a közmeghallgatást, melyet élőben is lehetett követni az önkormányzat Facebook-oldalán.

Mielőtt még elkezdődött volna a minisztérium prezentációja, Szilágyi Demeter kért soron kívül szót. A fideszes képviselő elmondta, hogy fontos ez az esemény, de sokkal hamarabb kellett volna megtörténnie, mert már három éve zajlik a folyamat, és

Amikor erre Pikó András reagálni akart, Egry Attila fideszes képviselő hangos bekiabálással tiltakozott, és követelte, hogy a minisztérium képviselőit akarják hallani, nem a polgármestert. Pikó elmondta, hogy a személyét érintő hamis állításokra muszáj reagálnia, ugyanis korábban többször is követelt társadalmi egyeztetést a minisztériumtól.

Először a minisztérium kapott szót. Lánszki Regő megköszönte a lehetőséget, hogy itt lehet, és azzal nyitott, hogy

az alpolgármesterrel, a CaPE-val, és ezeket eredményes és konstruktív megbeszéléseknek tartotta. Röviden vázolta a tervet és folyamatot.

„Sok minden épült Magyarországon, de az oktatásra és a felsőoktatásra szeretnénk koncentrálni. Ez az topprioritása a jelenlegi kormányzatnak.”

Ezután kiemelte, hogy a Pázmány az egyik legismertebb és legnagyobb múltú egyeteme az országnak, így elvitathatatlan ez az egyetemfejlesztés, ami nemcsak a helyieknek, de az egész fővárosnak és országnak kiemelten fontos, és nemzetgazdasági érdek is. Elmondta, a tervezésnél nemcsak az egyetemi funkciókra koncentráltak, hanem várostervezési szempontokat is figyelembe vettek.

Minden tervezésnek így kell megvalósulnia, ami a jelenlegi és jövőbeli közlekedési és városszöveti problémákat is figyeli – jelentette ki az államtitkár. Azt is elmondta, hogy a beruházással olyan lehetőségek is születnek, amik az itt élőknek is szólnak, nem csak az egyetem polgárainak. Mint állam és beruházó itt most összmagyarországi érdekeket kell nézzenek, és ezzel a hozzáállással kell, hogy a projektet megvalósítsák, ami a következő évtizedeket meghatározza.

Azzal, hogy a szabályozási tervben szereplő 62% helyett csak 57,5%-os beépítés lesz, és a jelenlegi 7%-ról 20%-ra emelik a zöldterületek arányát, valamint hogy a 9 és fél méteres utcaszélesség 12 méteresre bővül, mind olyan jellemzői a projektnek, mely sokkal élhetőbb környezetet teremt a Palotanegyedben.

Arra hivatkozott, hogy mint beruházó ezzel

ezért az önkormányzat felvetéseit, melyek ellehetetlenítenék a beruházást, nem tudják elfogadni, és nincs miről beszélni. „Ezt az egyetemet szeretnénk és meg is fogjuk valósítani”, és reméli, hogy a helyiek tetszését is el fogja majd nyerni, ha elkészül. Lánszki szerint

Ezután a két tervező szólalt fel, Tima Zoltán (KÖZTI) és Kruppa Gábor (Hamburg C Kft.). Tima azzal nyitott, hogy ők nemzetközi tervpályázaton nyerték el a megbízást, és a több mint 30 éves építészi pályafutása alapján elmondhatja, hogy ritka az ilyen jól előkészített tervpályázat. Azzal indították a munkájukat, hogy a szabályozási tervet alaposan végignézték, hogy az adott telekhez milyen beépítési lehetőségek társulnak, minden tervezésüket így szokták kezdeni.

A Palotanegyed szűkös tereit akarták a csökkentett kisebb beépítéssel feloldani. Meggyőződésük, hogy a Rádió tömbjének a megnyitása óriási előrelépés lesz az egész fővárosnak.

igen, a bontás és az építés kellemetlenséggel jár, de építészként nem tud mást javasolni, mint hogy tekintsenek előre, és a végcélt kell nézni, ami egy nagyon jó minőségű egyetemi campust eredményez nagy zöld terekkel, ami a lakók számára is nagy részben megközelíthető lesz.

Kruppa Gábor elmondta, hogy a történelmi Károlyi- és Esterházy-palotát felújítják, az új épületeket pedig semleges architektúrákkal, racionális alaprajzokkal képzelték el sok köztes térrel, melyek gazdaságos működtetést tesznek lehetővé. A tervezők egyébként később a vita során is amellett érveltek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a bontás és az építés környezetkárosítóbb lenne, mint egy korszerűtlen épület üzemeltetése. Ezért sem akarják a meglévő épületeket megtartani. Állította, hogy a környezetvédelmi szempontokat végig szem előtt tartották, és egy angol auditáló cég figyeli folyamatosan az egyes fázisokat.

Érdekes, hogy éppen a viharos közmeghallgatást követően jelent meg egy interjú a Magyar Kurír katolikus hírportálon a két tervezővel, melyekben részletesebben is mesélnek a tervről.

Az egyetemet képviselő Becker Pál fejlesztési igazgató 3 perces bemutatkozásában nem sok mindent mondott konkrétan a projektről, azzal próbálta igazolni, hogy mennyire fontos az egyetemnek a múlt és a hagyomány, hogy épp hétfőn került vissza a kéményseprő szobra a Bródy Sándor utca 15., felújítás alatt levő épületre, ami szintén az egyetemi beruházások egyike (ez a kisebb volumenű, Pázmány-pénzből megvalósuló Bródy-projekt – a szerk.).

Becker emellett még azt emelte ki, hogy a PPKE jelenleg a hatodik legjobb egyetem idehaza, és évtizedek óta vannak jelen a kerületben. A több száz éves múltban és a tervezett jövőben szerinte a Bródy-beruházás egy

csupán. Azokkal a visszajelzésekkel próbálta elnyerni a jelenlévők szimpátiáját, hogy elmondta, milyen sok ember örült a szobor újbóli kihelyezésének, a tervezett egyetemi campusról azonban nem szólt semmit azon kívül, minthogy reméli, pár év múlva a helyiekkel együtt örülhetnek majd annak is.

A CaPE két képviselője, – az egyébként civilben építész- és építőmérnök – Perényi László és Márkus Ferenc kivetítést is tartott a beszédük során, hogy érzékeltessék a jelenlévőkkel, mit is fog jelenteni, ha megépül a campus a jelenlegi formájában, illetve láthattuk, melyek az ő kivitelezési javaslataik, amik jóval kevesebb bontással járnak és zöldebbek is.

Perényi elöljáróban leszögezte, hogy a CaPE 15 éve működik itt, abszolút politika- és vallásmentesen, minden itt élőt képviselve.

Márkus Ferenc kiemelte, hogy a Rádió 10 épületéből 8 bontásra kerül, ami hatalmas porral és zajjal, rezgésterheléssel jár majd, csak az építési törmelék elszállítása azt jelenti, hogy

kell áthaladnia a Palotanegyeden, majd a városközpontot is el kell hagynia valamilyen formában. Ez olyan közlekedési terhelést jelent majd Budapesten, mint a metrópótló buszok forgalma a 3-as metró felújítása idején. És ez még csak a bontás, ami után a földmunkák és az építés következik. Ez összességében 5-10 éves áldatlan állapotokkal járna itt.

Perényi kiemelte, hogy több olyan épület van van most is a területen, ami jó állapotú és tökéletesen megfelelne oktatási funkcióra.

A CaPE-sok a közönség számára felvázolták a projekt eddigi történetét is, mely úgy indult, hogy 2016-ban még a Magyar Nemzeti Múzeum kapta volna meg a területet, megmaradt volna a stúdiópalota, a Károly- és az Esterházy-palota, és jelentős zöldterület-növekedéssel járt volna, ha elkészül. Ehhez még szakmai és lakossági fórumot is szerveztek annak idején. 2020-ban a közvélemény számára váratlanul a PPKE kapta meg a területet, ami ugyan üdvözlendő, de akkor kérdéses, hogyan valósul meg a Nemzeti Múzeum bővítése, amire most így a föld alatt, illetve a belső udvarokon próbálnak megoldást találni.

Az csak 2021-ben derült ki, hogy nem a meglévő épületek felújításában gondolkodik a Pázmány, hanem gigantikus méretű újakban. Ekkor jelezte a CaPE is a fenntartásait, mert úgy gondolják, minden racionális érvvel szembe megy, hogy értékes épületek tűnnének el, és hatalmas költségekkel járna a beruházás, ami környezeti szempontok alapján sem előnyös, továbbá a társadalmi igényeket sem egyeztették az itteniekkel. 2022 augusztusában kaptak egy olyan visszajelzést a minisztériumtól, hogy az észrevételeik alapján felülvizsgálják a tervkoncepciót. Ez valamilyen szinten meg is történt, de

Ezután Perényi László a még létező 10 épületet részletesebben is bemutatta, és elhárította azt a kifogást, mely többször elhangzott, miszerint ezek nem oktatási célokra épültek, ugyanis azokra az épületekre is is igaz ez, ahol egyébként most működik az egyetem. Akkor mégsem ez az ideális fejlesztési terület az új campus számára, summázták, amennyiben az összes funkciót itt akarja a PPKE elhelyezni, ugyanis

Végül összegzésként elmondták, hogy azzal is egyetértenek, hogy a jelenlegi helyzet nem jó, a (részben) üresen álló épületek fejlesztésre szorulnak és funkciót kell nekik találni, ez közös érdek. De egy túlépítés esetén – ami a XX. században is előfordult, mert a Rádió is így járt el akkor, amikor beerőltette ide az újabb funkciókat – a hőszigethatást fokozzuk, közlekedési kihívásokat generálunk, és a társadalmi konfliktusok is fokozódni fognak.

A civil szakemberek szerint

és a sok bontás miatt a jelenlegi költségek elérik 5 millió Ft/m²-es szintet. Az általuk vázolt javaslatok nemcsak olcsóbbak, de zöldebbek is lennének, márpedig a Palotanegyedben

Bízunk benne, hogy a társadalmi egyeztetés most kezdődik, és nem ezzel az estével ér véget – zárta Perényi a felszólalásukat.

Az államtitkár ezután reagált az addig elhangzottakra: A mai gazdasági helyzetben, amikor folyamatosan állami beruházásokat vizsgálnak felül, állítanak le és nem tudnak újraindítani, egy 200 vagy 250 milliárdos (!) beruházásról, aminek jelentős értéknövelő hatása van, úgy dönt a kormány, hogy ezen a területen, „az önök területén tudja megvalósítani,

kérem, fogadják pozitívan, hogy nem Miskolcon építünk kórházat.”

Lánszki kiemelte továbbá, hogy ők konstruktív hozzáállást várnak el, ezért is jöttek el. Arra hivatkozott, hogy volt 6-7 alkalom, amikor találkoztak, és befogadtak álláspontokat, de úgy érzi magát, mint amikor valaki felújítja a lakását és a szomszédok azt mondják, hogy ne olyan legyen, amilyennek tervezi. Azzal érvelt, hogy ez állami terület, ahol a józsefvárosiak által megválasztott önkormányzat által meghatározott hatályos szabályozási paramétereket bőven nem lépik túl, és az ottani funkciónak megfelelő projektet valósítanak meg. Hisznek a beruházás értéknövelő hatásában, és szívesen beszélgetnek arról, hogy a projekt megvalósulásán túl milyen további kényelmi és élhetőségi javításokat adhatnak a palotanegyedieknek.

Lánszki szerinte nem igaz, hogy 10 hónapon keresztül tartana a bontás, először 6, később 6-8 hónapot emlegetett. Igen, ez is hosszú, de a közbeszerzésen olyan szereplő nyerhet majd, aki a leginnovatívabb módon tudja megoldani, hogy a legkevésbé zavarja az ittenieket, mondta.

is emlegetett az államtitkár, ezt a problémát is meg kell oldani, a lakosságnak sem érdeke, hogy ezek maradjanak a területen. A CaPE felvetését, hogy a teljes projekt 5-10 évet is elvisz, hangulatkeltésnek nevezte,

Ezután kezdődött el a közmeghallgatás köz-meghallgatási része, ami elhúzódott a sok kérdés miatt, és a tervezett 20 órás befejezést Könczöl Dávid palotanegyedi képviselő felvetésére 21 óráig meghosszabbították. Végül abba sem sikerült beleférni, de az államtitkár közölte, ő nem így tervezett, neki este 8 után más dolga van.

Végül 20:25-ig maradt, de érdekes módon, távozott vele a helyettese mellett az egyetem fejlesztési igazgatója, valamint a tervezők is, akik ezt korábban nem jelezték. Emiatt úgy tűnt a közönségnek, mintha együtt lenne dolguk. Lánszki az este folyamán egyébként jelezte, nyitott egy esetleges folytatásra.

A kérdések özönére is igyekezett válaszolni az államtitkár, olykor átadva a szót a tervezőknek. Az összes kérdés és hozzászólás ismertetése túlfeszítené a cikkünk amúgy is bő kereteit, de néhányat kiemelünk.

A teljes közmeghallgatás megtekinthető a Józsefvárosi Önkormányzat Facebook-oldalán, egy rövidebb összeállítást Pikó András is megosztott.

A Huszonkettesek nevű építészcsoport – akik a budai várban zajló átépítések ellen is többször felszólaltak – képviseletében Gyurkó Ádám is elmondta, hogy a projekt támogatandó, de az, hogy

az nem. Ő is elmondta, hogy a technikai és kultúrtörténeti értékeket és egyes épületeket érdemes volna megtartani, és a projekt újraértékelésére szólított fel. A csoport levélben is megkereste a minisztériumot, az államtitkár jelezte is, hogy megkapták és a választ fogalmazzák rá éppen.

Nagy-Bayer Józsefné 1966 óta él a kerületben, 1971 óta a Palotanegyedben. Úgy vélekedett, azzal, hogy a kormány tönkreteszi a felsőoktatást, nem lesz, aki itt tanuljon, és attól fél, hogy hasonló sorsra juthat az építkezés, mint a Biodóm. (Erre az államtitkár válaszában a fővárosra mutogatott felelősként, hogy miattuk nem készült el a drága állatkerti beruházás.)

Mihály Éva Bródy Sándor utcai lakos, egyben városgazdász, a beruházás gazdaságtalanságára hívta fel a figyelmet. Tervezőként nem ért egyet azzal, hogy ilyen volumenű beruházás történjen a Palotanegyedben, s szintén a felesleges bontások, új építések ellen foglalt állást, úgy vélte, az állam kezelhetné értelmesebben az adófizetők pénzét.

Egy aggódó nagymama azt firtatta, vajon a Múzeumkertre milyen hatással lesz a bontás. Ő oda szokta vinni az unokáit, bár az utóbbi időben már nagyon tele van az is.

Antal Balázs az iránt érdeklődött, hogy miért nem vették figyelembe a mozgáskorlátozottak igényeit a tervezésnél. A tervezők elmondták, hogy mindenféle fogyatékossággal élő személy igényeire figyeltek.

Lapunk is kérdezett, de nem mindegyik kérdésünkre érkezett válasz. Például arra sem, hogy miért hivatkoznak a helyi védelmet megtiltó kormányrendeletben az ukrajnai háború okozta veszélyhelyzetre. Ahogy az egyetem képviselője sem reagált a neki intézett kérdésre, hogy miközben a múltra és hagyományokra hivatkoznak, miért nem érzik úgy, hogy a rádiós kultúrtörténeti emlékeket – amiket még a kormányhivatali bontási engedély is kiemelt és megőrizésre érdemesnek talált – nem kell megmenteni. Firtattuk azt is, ha Lázár János miniszter 2022 őszén a Pikó András polgármesterrel folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy személyesen elkötelezett amellett, hogy az önkormányzatok építésfelügyeleti hatósági jogosítványait visszaerősítse, akkor miért történik ennek a totális ellentéte. Végül arra is rákérdeztünk, hogy miután udvariasan elhárították az általunk szervezett közéleti vitaesten való részvételt, milyen érdemi kommunikációt folytatnak az ügyben, mert nem látunk állami vagy egyetemi szervezésű fórumokat a helyiek tájékoztatására.

Az államtitkár reagált az egyik kérdésünkre. Mint elmondta, alapvetéseket tettek, hogy minden, ami érték, azt megőrizzé, és a 6-os stúdiót említette példaként. Azt is hozzátette, mérlegelni kell, hogy hová lehet elhelyezni egy megőrzésre érdemes elemet, illetve van-e akkora kulturális ereje annak, ami egy ekkora beruházást afféle Achilles-pontként ki tudná fordítani.

– noha erről korábban nemigen lehetett hallani –, ahogy a többször átépített 22-es stúdió és a Pagoda épületének átköltöztetését is, utóbbit a Magyar Építészeti Múzeumba tervezik átvinni. Azt is hozzátette Lánszki Regő, hogy a következő évtizedekben az új építészeti törvény (melyet másnap fogadott el a parlament a szuverenitási törvény mellett) az ilyen értékekre fog a legnagyobb figyelmet fordítani.

Pikó is reagált, elmondta, hogy ő mennyiszer kereste a minisztériumot, az egyházat és az egyetemet is amiatt, hogy induljon el a társadalmi egyeztetés. Az nem társadalmi egyeztetés, hogy a minisztérium találkozik a polgármesterrel.

A nemzeti konzultációkban olyannyira rutinos magyar kormányzat államtitkárától azt is megtudtuk, hogyan vélekednek a társadalmi egyeztetésről, melyet annyira hiányolt a legtöbb résztvevő. Az egyik válaszában úgy fogalmazott, hogy legjobb tudomásuk szerint az önkormányzati választások arról szólnak, hogy ki képviselje a helyi lakosokat, így azt gondolják, hogy amikor egy polgármesterrel vagy alpolgármesterrel egyeztetünk, akkor igenis olyan szervvel egyeztetnek, aki képviseli a helyi érdekeket és a helyi lakosságot.

Egy helyi idős hölgy idézetet olvasott fel: Van egy fenyegetett történelmi, művészeti, kulturális örökség, mely egy adott terület közös identitásának része, egy élhető város építésének alapja. (…) Nem az a dolgunk, hogy a meglévőt leromboljuk. Bele kell vonni az adott hely történelmét és építészetét. Akik épületeket terveznek, azoknak szükségük van a tudományágak segítségére.. Ezért is olyan fontos, hogy a helybéliek szempontjai kiegészítsék a várostervezőkét. (…) Fontos, hogy egy város különböző részei harmonikusan kapcsolódjanak. Mindig el kell érni a különböző társadalmi szereplők egyetértését, akik különféle nézőpontokkal gazdagítják az eszmecserét. Azonban kiváltságos helynek kell megilletnie a helyi lakosokat. Nem elég csak arra figyelni, hogy a jogi szabályozás mit enged és mit nem.

Majd hozzátette, hogy ezt Ferenc pápa egyik enciklikájából idézte.

Ébl György Mi Hazánk-os politikus azt kérdezte, magyar munkavállalók fognak-e itt dolgozni, illetve mit tervez a minisztérium azok ellen a cégek ellen, akik nem fizetik be az áfát és eltűnnek a projekt végére. Az államtitkár válaszában az új építési törvény erényeit sorolta, melyben a magyar munkavállalók kiemelt szerepével foglalkoztak, és azt is elmondta, mivel még nem zajlott le a közbeszerzés, ezért a kivitelezőkről nem tud nyilatkozni. Az új törvény kapcsán arról is beszélt Lánszki Regő, hogy mennyire megerősödött a műemlékvédelem (ez a közönség soraiból derültséget váltott ki), és hogy a következő 5-10 évben

illetve kedvezményeket is adnak az ilyen beruházásokra. (Másnap döntöttek arról is az országgyűlésben, hogy állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogát ingyen vagyonkezelésbe adja vagy átruházza magánszemélyeknek, cégeknek az állam.)

Többen felvetették, hogy a Palotanegyed megtelt, és azok a hírek, hogy 4000 új diák és munkavállaló jelenik meg itt, végképp élhetetlenné teszi a környéket. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy egykor 2500 dolgozója volt a Magyar Rádiónak, és mára a közösségi közlekedés sokkal jobban kiépült. Erre úgy reagáltak a jelen lévő lakosok, hogy akkor azért még nem volt ennyire beépítve a környék, nem volt ennyi egyetem sem itt.

A tervező arra hivatkozott, hogy 7000 négyzetméteres,

melyet három irányból is megközelíthetnek az itt élők. 3500 négyzetméter zöldfelülettel és több mint 60 fával terveznek.

A kérdések sora egyre nagyobb feszültséget generált, nem a korábban artikulált és elvárt konstruktivitás felé mentek a dolgok. Rádai Dániel alpolgármester és az államtitkár egész mást értenek egyeztetés alatt, utóbbi szerint hangulatkeltés zajlik, amit a közelgő önkormányzati választások indokolnak.

Az érezhető feszültség ott csúcsosodott ki, amikor Palotanegyed országgyűlési képviselője, az LMP-s Csárdi Antal rákérdezett, hogy milyen konstruktivitásról van szó itt. Egyáltalán milyen mandátumot kapott az államtitkár a minisztériumtól, hogy bármiben is visszalépjen, amennyiben tiltakoznak a helyiek. A párbeszéd ugyanis arról is szól, hogy a kritikus véleményeknek valamilyen befolyással kell lenniük az ügy alakulására.

Lánszki Regő válaszában elhangzott, hogy

Azt javasolta mindenkinek, hogy nézzék meg a publikált terveket. Amikor rákérdeztek, hogy ezek hol érhetők el, az eddig nem sokat reklámozott pazmanycampus.hu weboldalra irányította az érdeklődőket – ahol azonban semmilyen megnyugtató választ nem találni, inkább tekinthető vázlatnak.

Pikó András a csalódottságának adott hangot, ő szavahihető partnerként gondolt a minisztériumra, akik

ezek után abban az ígéretben sem tud bízni, hogy lesz vizsgálat a bontásról.

Arra a lakossági kérdésre, hogy miért nem fogadott el az egyetem a számukra felajánlott helyekből egy másikat, Becker Pál elmondta, nem volt másik opció, amiből választhattak volna, csak ez az egy terület lett nekik felajánlva.

Ezzel gyakorlatilag Lázár Jánosnak a november 20-i parlamenti beszámolójában elhangzott minden Pázmány Campusra vonatkozó

a miniszter szerint a tervekkel a kerület főépítésze is egyetértett – ez nem igaz. Azt is mondta, tettek ajánlatot a katolikus egyháznak másik helyszínre, de azt nem fogadták el, így a Palotanegyedben fog megvalósulni a hétemeletes kampusz – ezt most Becker cáfolta meg. Lázár szerint a Magyar Rádió korábbi épületét már csak ezért is fontos lebontani, mert 1956-ban az ÁVO-sok onnan lőtték az embereket – viszont épp az 56-os forradalom fegyveres kitörésének helyszínét, a Bródy utcai homlokzatot nem bontják le.

Egy másik lakos azt idézte fel Becker Pál egy korábbi nyilatkozatából, amikor a fejlesztési igazgató panaszkodott, hogy amikor még Piliscsabán volt az egyetem, milyen közlekedési problémákat jelentett nekik a vasútfelújítás. Most viszont ez a projekt okoz majd gondokat az itt élőknek.

Miután a meghívottak távoztak, a már nem volt, aki a felmerülő kérdésekre és véleményekre válaszoljon, de azok érkeztek tovább sorra. Például, hogy amióta a Pollack Mihály téri mélygarázst megépítették, az milyen vizesedést okoz a környékbeli épületeknek. Vagy hogy miért kell egy alapvetően XIX. századi hangulatú negyedet városképét megváltoztatni?

Érdemes még kiemelni Sávoly Tamás muzeológus felszólalását is, aki nemcsak a Magyar Rádióban dolgozott egykor levéltárosként, hanem egykori pázmányos diák is volt. Ez utóbbi miatt szégyent is érez, látva egykori alma matere hozzáállását a múlt értékeinek megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a Magyar Rádió a születésekor kimondottan a nemzeti egységet képviselte, és hogy egy szakrális helyről van szó, mert az 1938-as, Budapesten rendezett Eucharisztikus Világkongresszuson az az Eugenio Pacelli bíboros mondta ezt ki, aki később XII. Piusz néven lett pápa.

Annyiban is szakrális ez a tér, hogy 1925-től 2014-ig innen közvetítették a rádiós miséket. Pacelli emlékét is lerombolja most az egyetem, pedig annak idején díszdoktorukká is fogadták. Az emléktáblája sincs már a helyén.

A lakossági felszólalások végén a polgármester elmondta, a meg nem válaszolt kérdéseket eljuttatják az érintetteknek, akiknek 15 napon belül kell választ adniuk. Valamint újabb alkalmat is kérnek az Építészeti és Közlekedési Minisztériumtól a további tárgyalásokra.

Változtatási tilalom

A közmeghallgatást követő tíz perces szünet után második napirendi pontként a változtatási tilalomról döntött a képviselő-testület. A jelen lévő fideszes képviselők, Gondos Judit, Szilágyi Demeter és Vörös Tamás – Egry Attila és Soós György már időközben távoztak – a szerintük antidemokratikusnak tartott döntés elleni tiltakozásukat kifejezve elhagyták a termet, a maradék képviselők viszont egyöntetűen a változtatás ellen hoztak döntést. Erről már írtunk korábban, azt a cikkünket alább találja.

Fotók: Telenkó Zsombor