A Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására, és új határozat meghozatalára kötelezte az elsőfokú bíróságot, amely tavaly decemberben azt állapította meg, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) megsértette az Átlátszó jó hírnevét.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint a Fővárosi Törvényszék eljárása több ponton is hibás volt, ezért „az ügy érdemében való döntés nem volt felülbírálható”. Az ügyben eljáró tanácsot Kovács Helga vezette, aki egyben Varga Zs. András Kúriaelnök felesége is – írja a Telex.
A tanács elnöke május 28-án arról beszélt, hogy az elsőfokú ítélet több mint ötvenoldalas indoklása számos helyen
logikátlan volt, időnként pedig nyelvileg sem volt összeegyeztethető
a felek álláspontjának ismertetése. Hozzátette: az indoklásból a felek álláspontjának összefoglalása is hiányzott, továbbá a másodfokú döntés szerint az elsőfokú bíróság egyes közlések értékelésénél az indokolási kötelezettségének is csak formálisan tett eleget.
Tóth Balázst, az Átlátszó ügyvédjét váratlanul érte a döntés: „Meglepő volt a Fővárosi Ítélőtábla döntése. Logikus és követhető volt számomra is és az alperes számára is az, hogy mi volt a bírósági döntés indoka, már csak azért is, mert
az alperes sem hivatkozott erre a fellebbezésében, nem mondta, hogy felülbírálatra alkalmatlan lenne az elsőfokú ítélet
azért, mert az nem érthető, vagy nem követhető, hogy a bíróság a peres felek melyik nyilatkozatát hogyan értékelte, és miért döntött úgy, ahogy döntött” – nyilatkozta lapunknak az ügyvéd.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi döntés érdemben is megváltoztathatja-e az ügy kimenetelét, vagy inkább csak az eljárást húzza el, azt mondta: a másodfokú bíróság ugyan visszaküldte az ügyet első fokra, de nem írt elő új bizonyítási eljárást vagy további nyilatkozattételt. Szerinte lényegében csak azt várják el, hogy az elsőfokú bíróság „másként, jobban vagy részletesebben indokolja meg” az ítéletét, és ebből önmagában nem következik, hogy a döntés tartalma is megváltozik.
Tóth Balázs szerint jelenleg az a legnagyobb kérdés, mi történik a perrel, ha az alperes megszűnik:
„Minden attól függ, hogy lesz-e jogutódja a hivatalnak.
Ha igen, akkor nincs vita, ha azonban jogutód nélkül szűnik meg, akkor az is elképzelhető, hogy egy másik állami szerv lép a helyére a perben.” Hozzátette: volt már példa arra, hogy egy megszűnt közigazgatási szerv helyett más állami szervvel folytatódott egy eljárás, de az is lehet, hogy az SZH megszüntetésről szóló törvény rendezi majd a folyamatban lévő ügyek sorsát.
Az ügyvéd szerint a per tovább tart majd, mint ameddig az SZH létezni fog: „Majdnem biztos, hogy a jogerős másodfokú ítélet
később születik meg, minthogy az alperes megszűnik.
Emiatt az sem kizárt, hogy az ügy végül jogerős döntés nélkül marad. Ezt viszont nagyon sajnálnánk, mert szeretnék, ha születne erről egy jogerős érdemi bírósági döntés.”
Szerinte jó esély van rá, hogy a hivatal már ősszel megszűnik: „A választáson győztes párt az SZH megszüntetését kiemelt vállalásként kezelte, és az ehhez szükséges alkotmánymódosítást már be is nyújtották. Amint megszűnik a hivatal alkotmányos alapja, nem lesz akadálya annak, hogy egy törvénymódosítással megszüntessék ezt a szervet.” Hozzátette azt is, hogy a per jogerős lezárása szerinte még legalább egy évig eltarthat, miközben a hivatal működtetése évente mintegy 6 milliárd forintba kerül az államnak, ezért
„minél hamarabb szüntetik meg, annál több pénzt spórol az állam”.
A jogi képviselő arról is beszélt, hogy az ügy első fokon ugyanahhoz a bíróhoz kerül vissza. Szerinte ez praktikusabb megoldás, mert az a bíró, aki már tárgyalta az ügyet, könnyebben tud új ítéletet írni, mint egy teljesen új bíró. Megjegyezte: a másodfokú bíróság ugyan kizárhatná az első fokon eljáró bírót, de ez „nagyon-nagyon-nagyon ritka”, és ebben az ügyben ilyen döntés nem született.
Az Átlátszó oknyomozó portál tavaly perelte be a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH), mert szerintük bizonyítékok nélkül tett súlyos állításokat a szerkesztőségről és a lap munkájáról. Az SZH 2024. októberben „vizsgálati jelentést” publikált. Abban olyan megállapításokat tettek, amelyekkel
bűncselekményekkel vádolták meg a szerkesztőséget.
Az SZH azt állította, hogy az Átlátszó híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, hírszerzési tevékenységet folytat, magyar dokumentumokat töltött fel amerikai szerverekre, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a 2018-as Sargentini-jelentéshez.
A szerkesztőség a személyiségi jogi perben azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Lánczi Tamás által vezetett hivatalt, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére.
Az abszurd fordulatokkal és érvelésekkel teli perben az SZH egyik fő érve az Átlátszóval szemben az, hogy szerintük a a jelentésük megállapításai csak következtetések, vélemények,
nem pedig tények,
így nem lehet őket jogilag tényállításként értékelni. Egy másik érdekes érvelésük szerint a dezinformáció nem azt jelenti, hogy valaki hazudik vagy hamis dolgot állít, hanem „egy strukturált,
szándékosan torzító kommunikációs gyakorlatot jelent,
amely az információ szelektálásával, keretezésével, kontextusból való kiemelésével valóságtorzító hatást fejt ki”.
Az új tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
Az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni perről: következmények nélküli propaganda
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
