Csakúgy, mint tavaly, idén is felkerült a legfontosabb ügyek listájára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) campusának palotanegyedi bővítése. A projekt halad, már a Magyar Rádió egykori épületébe is belemartak a bontógépek (beleértve a műszaki-akusztikai csúcsteljesítménynek számító 6-os stúdiót is), a problémák azonban javarészt átöröklődtek a tavalyi évről: a társadalmi egyeztetés hiánya, a lakosság és az érintettek hiányos tájékoztatása, az erőből levezényelt döntéshozatal, a fel nem mért környezeti- és közlekedési hatások, a különböző jogi csűrés-csavarások.

Ezért nem is egy cikket ajánlunk, hanem egy egész cikkfolyamot, mivel az eseménysorozattal és aktuális epizódjaival több mint húsz cikkben foglalkoztunk az idén. Alant a beruházás módja ellen tiltakozó civil szervezet, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) vezetőjével, Perényi Lászlóval készült interjúnk olvasható.

A következő téma is egy állami giga-beruházás, ez pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bővítése. Idén áprilisba fogadta el a parlament azt a törvényt, mely szerint az állam kisajátít az NKE részére 10 józsefvárosi ingatlant, hogy ott (bontás és építkezés, rehabilitáció után) az NKE tanárképzése megindulhasson. A javaslat az önkormányzatra terhelné a lakók elhelyezését,

2025 januárjáig meg kellene oldani a helyzetet (eredetileg idén október lett volna a határidő, ezt módosították később januárra).

A problémák hasonlóak a PPKE campusának építés-előkészítése során tapasztaltakhoz: itt is jellemző a lakosság nem megfelelő tájékoztatása, az izomból lenyomott, társadalmi egyeztetés nélküli döntéshozatal. Nem mellesleg, az NKA bővítése zárójelbe tett egy olyan kerületi kezdeményezést, a DIÓ2030 projektet, aminek révén pont az érintett Diószegi utcába indult volna meg olyan fejlesztés, melynek keretében az önkormányzat ingatlanokat adna el befektetőknek a Diószegi utca 18–28-as számokon, kettőt megtartana és felújítaná, az ott élők pedig modern lakásokba, lakókörnyezetbe jöhetnének vissza átmeneti otthonukból, miután befejeződik a 9,5 milliárdos fejlesztés.

Ezt a valószínűleg már soha meg nem valósuló projektet még az Országos Építészeti Tervtanács is méltatta. Az események folyásának úgy tűnik, nincs, ami útját állja, a gép forog, az alkotó nem pihen, valamint a karaván halad, a kutya ugat, ez a téma is sok-sok cikket érdemelt idén, kezdjük akkor talán az origónál.

Iványi Gábornak és egyházának, a Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek a kálváriája is régóta tudott történet. A rendkívül kiterjedt karitatív tevékenységet végző szervezet régóta szúrja a hatalom szemét, idén NAV-nyomozók jelentek meg Iványiéknál, akik bilincsben vitték el a gazdasági igazgatót 6,5 milliárdos költségvetési csalás a gyanújával, később több vidéki iskolájukat és egy Józsefvárosban található óvodájukat zárta be a kormányhivatal köztartozásokra hivatkozva. Iványi Gábort hatóság elleni erőszakkal is megvádolták, miközben hatalmas társadalmi szolidaritás volt tapasztalható a MET mellett, amit az is igazolt, hogy idén ők kapták a harmadik legmagasabb összegű egyszázalékos egyházi adófelajánlást (az első kettő a Magyar Katolikus Egyház, illetve a Magyar Református Egyház volt). A lelkésszel készült interjúnkat itt olvashatják:

Ha eddig nem mondtuk volna, idén önkormányzati (és Európai parlamenti) választás is volt honunkban, ennek eredményei ismertek, a Pikó-csapat nyert, ráadásul nagyobb arányban, mint 2018-ban. Az újrázó polgármesterrel készült, ciklus eleji interjú alant olvasható.

Végül pedig következzék a fideszes önkormányzati képviselő, Kecskeméti László ügye, akinek a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete (KT) megszüntette képviselői megbízatását. A KT úgy ítélte meg, hogy a képviselő méltatlanná vált a tisztségére, mert nem költözött ki az önkormányzati tulajdonú szolgálati lakásból, holott egy 2023. szeptemberi bírósági ítélet erre kötelezte. A képviselő fellebezett a döntés ellen, azt első fokon elutasította a bíróság, a másodfokú döntés után lesz egyértelmű, képviselő marad-e Kecskeméti.