Az EU szén-dioxid-kibocsátásának ötödét a közlekedés teszi ki, annak is több mint 60%-át a személygépjármű-forgalom. 

Nem újdonság, a csapból is ez folyik, mégis meglepő lehet saját tapasztalatból megérezni, milyen különbség van aközött, amikor egy 38 fokos nyári napon a Rákóczi úton sétálunk, vagy pedig egy vidéki fás-füves területen. Előbbi a pokol tüzénél egy fokkal érződik csak melegebbnek, míg utóbbi közel kellemes élmény ugyanannyi fokban.

Tárolna gardróbszekrényt köztéren?

A beton magába szívja és visszasugározza a hőt, míg a füves, vagy növénnyel borított talaj elnyeli, ezzel egy városban annyit lehet tenni, hogy a frissen megújuló köztereket minél kevesebb betonnal borítjuk.

Utakra mindenképp szükségünk van, így ezen a téren nem lehet javítani, a kétoldali parkolósávval rendelkező utcák azonban sokkal jobb levegőt, árnyékot, hűvösebb érzetet kaphatnának, ha a parkolók helyére fákat telepítenének − sok utcában folyik ilyen irányú fejlesztés, általában a lakók nagy bosszankodásával kísérve.

Pedig előbb utóbb bele fogunk fulladni a saját magunk által termelt autógőzbe, ha minden autós kitart amellett, hogy neki ez az életforma és amellett az ingyenes utcai parkolás is jár. A Magyar Kerékpárosklub tett ki nemrég egy illusztrációt annak az ábrázolására, mennyire abszurd, hogy autót legális és társadalmilag elfogadott köztéren tárolni.

A kiskereskedelem jól jár

Vannak olyan hiedelmek, hogy a belváros autómentessége gazdasági kárt okozhat, erre több európai nagyváros autómentesítése mutat jó ellenpéldát a Greendex szerint. Egy koppenhágai felmérés kimutatta, minden autóval megtett kilométer 0,71 euró kárt okoz a gazdaságnak, míg a kerékpáros közlekedés 0,64 eurós hasznot hoz. Madridban 10%-os bevételnövekedést értek el azok a belvárosi üzletek a téli időszakban, melyek az autómentes zónába estek. New Yorkban is hasonlókat tapasztaltak. Az okok egyszerűek és logikusak, a kiskereskedelemnek egyértelműen kedvez, ha sétálva, kényelmesen lehet vásárolni, ezért is költöznek a népszerű boltok a Váci utcára, és nem a sztráda jellegű Rákóczi útra. 

Amit az autók ki, azt mi belélegezzük

A WHO becslést készített műholdas adatokkal 117 ország 6000 városában, és arra az eredményre jutott, hogy az emberiség 99%-a szennyezett levegőt szív.

„A szennyezett levegő hatására a finom por bejut a tüdőbe és a vérbe, károsító hatással van a légzőrendszerre, szív- és érrendszeri problémákat, de egyebek mellett szélütést is okozhat” − írja a Greendex. Persze a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás is fontos lenne, nem véletlen, hogy a szegényebb országok levegője kimutathatóan rosszabb.

A WHO adatai szerint Magyarországon évente mintegy 13 000 ember veszti életét a légszennyezettség miatt. 

Utálják, de majd megszokják

Az autóforgalom csökkenése minden városlakó elemi érdeke, de mivel mindenkinek a saját egyéni kényelme a fontos, ha nem vezetnek be szankciókat, magától egyetlen város sem fog átállni a nagyobb részben autómentes közlekedésre. 

A forgalomcsökkentés persze nem azt jelenti, hogy egy az egyben kitiltják az autókat a városból, hanem hogy más közlekedési formáknak is helyet adnak, biciklis sztrádát vezetnek be, ingyenessé vagy nagyon olcsóvá teszik a tömegközlekedést, kényelmesebb járdákat építenek.

De ezek a kezdeményezések önmagukban sajnos kevesek ahhoz, hogy tömegek számára vonzóvá tegyék az alternatív közlekedési formákat az autó helyett.

Amit minden nagyváros alkalmazott, olyan szankciók, melyekkel elég kényelmetlenné válik az autózás ahhoz, hogy többen akarjanak villamosra vagy biciklire pattanni.

Hogy volt-e felháborodás? Hogyne lett volna. Stockholmban például tízből hét ember hevesen tiltakozott a dugódíj bevezetése ellen, öt év múlva, az új rendszer bevezetése után viszont a többség már a forgalomcsökkentés mellett foglalt állást, miután látták, hogy a 20%-kal csökkent autóforgalom milyen pozitív változásokat hozott a város életében. 

Ljubljanában 2007 óta zajlik a város forgalomcsökkentése, a végső cél az, hogy teljesen autómentes legyen a belváros. Eleinte kétkedve fogadták a döntést a lakosok, de mivel ingyenesen lehet használni elektromos járműveket, mára ők is látják, mennyivel jobb így a belváros, és egyszerűbb a közlekedés. 

Berlinben létesülhet a világ eddigi legnagyobb autómentes övezete 88 négyzetkilométeren, mivel ebben a zónában a közlekedés mindössze 17%-át teszik ki az autók. A berliniek kétharmadának nincs saját gépjárműve, és 91%-uk vallja, hogy boldogabb lenne autó nélkül. 

Reméljük, hogy egyszer Budapest is hasonló babérokra tör majd. 

Nyitókép: Huszár Boglárka