Ha a Csarnoknegyedet az ellentétek negyedének neveztük, minek nevezzük a Corvinnegyedet? Józsefvárosnak azt a részét, ahol leginkább megfigyelhető a dzsentrifikáció. Ahol egyre kevesebb nyomát látni a klasszikus régi nyolckernek, és ahol azért a Kádár-korszak betonépítészete is masszívan jelen van, de aminek a szívében a XXI. század nagy ingatlanfejlesztései kapcsán egy modern városrész is létrejött lakásokkal, plázával és olyan irodaépületekkel, mint az IBM vagy a Nokia modern palotái.
A Corvinnegyed a szomszédaihoz képest területre kisebb mint a Palotanegyed; hasonló méretű, mint a Losoncinegyed és a Csarnoknegyed. Olyan közterületek tartoznak ide, mint a Kisfaludy utca, Vajdahunyad utca, Futó utca, Kis Stáció utca, Hock János utca, Horváth Mihály tér, Baross utca, Harmickettesek tere, József körút, Nap utca, Práter utca, Corvin köz, Corvin sétány, Nagytemplom utca, Tömő utca, Leonardo Da Vinci utca, Leonardo Da Vinci köz, Bókay János utca, Szigony utca, Apáthy István utca, és egy ideje már a Brunszvik Júlia tér is.
A Corvinnegyed nevét a környék egyik legismertebb történelmi emlékétől, a Corvin közről, illetve a Corvin moziról kapta. A név Hunyadi Mátyás címerállatára, a hollóra utal, amely a Hunyadi-család címerében is szerepelt. Mátyás király latin neve, Corvinus is erre utal, mivel a corvus latinul hollót jelent.
A Corvinnegyed elnevezés a városrészben 2012-ben indult felújítási projektek és urbanisztikai fejlesztések kapcsán vált hivatalossá a Fővárosi Közgyűlés városrészeket rendező 2012. december 12-i rendeletével. Az elnevezéssel a történelmi és kulturális örökségre is utalnak.
Jó, ezzel megkerültük a kérdést, mert azt, hogy miért lett Corvin az 1922-ben épült mozi neve, pont nem válaszoltuk meg. Az alapítók az alábbi magyarázatot fűzték a névválasztáshoz:
„Jelentékenyebb ipari és kereskedelmi vállalatnak a történelmi nevekkel való jelzése nemcsak hagyományt, hazafias érzést nem sért, hanem ezen vállalatoknak bel- és külföldi forgalmában a hazafias hagyomány terjesztésére alkalmas propagandául szolgál […] részvénytársaságunk működésének fő szempontja a tudományos, erkölcsnemesítő, nemzetnevelő és hazafias irány érvényesítése, tehát olyan célok, melyek teljesen megfelelnek a nemzeti királyunkhoz: Corvin Mátyáshoz fűződő hagyománynak, akinek relief képei díszítik mozgóképszínházunkat.”
A Corvin név akkori népszerűségét jelzi, hogy 1926-ban a Blaha Lujza téri modern áruház is ezt az elnevezést kapta, ahogy az először 1930-ban adományozott állami kitüntetés, a Corvin-lánc is.
A József körút és az Üllői út találkozásánál sokáig beépítetlen telek éktelenkedett, egykor a Gschwindt szeszgyár működött itt, később sportcélokat szolgált tenisz- és jégpályaként. Ez volt az utolsó foghíjtelek a Nagykörút fokozatos beépítése során. A helyzet akkor változott meg, amikor Bauer Emil építész különleges terveket készített a területre: olyan épületegyüttest álmodott meg, amely ötvözte a lakófunkciót a szórakoztatással. A koncepció szerint patkó alakban elhelyezkedő bérházak ölelik körül a központi részen álló, megszületésekor a főváros legnagyobb filmszínházát, így teremtve harmonikus építészeti egységet a sarki telken. Az 1922. november 21-i megnyitó ünnepség rangját jól mutatja a résztvevők köre: a díszelőadást olyan magas rangú személyiségek tisztelték meg jelenlétükkel, mint Horthy Miklós kormányzó és József főherceg, és a kormánytagok többsége is ott volt az eseményen.
De ne rohanjunk annyira előre! A negyedet bemutató képes riportunkhoz sétánkat a Horváth Mihály téren, a terület egyik határán kezdtük, a Corvinnegyed határai ugyanis a következők: a Horváth Mihály tér északi oldala, a Baross utcának a páratlan oldala a Harmickettesek teréig, onnan a József körút páros oldalán az Üllői útig tart a limes, mely a szomszédos kerülettől páros oldalával a Szigony utcáig határolja a negyedet, és a Práter utcánál, majd a Leonardo Da Vinci utcánál elfordulva alkot poligont a Baross utcába visszatérve.
A téren álló templom hivatalosan már nem a negyed része, utunkat a körút felé irányítottuk innen. A fővárosi fenntartású Baross utcában jár a 9-es busz, ami Óbudára visz ki, valamint a 72-es és 83-as troli. Ottjártunkkor épp belefutottunk egy régi narancssárga Ikarus troliba, ami tanulójárat, trolivezetők képzése zajlott éppen.
Itt áll a Józsefvárosi Önkormányzat épülete is az Elöljáróság felirattal. A budapesti VIII. kerületi Elöljáróság impozáns épülete, amely ma is őrzi eredeti feliratát, 1897 és 1899 között épült fel a Baross utca 63–67. szám alatt Sivirszky Antal tervei alapján. Az építkezés három korábbi telek egyesítésével és a Hunyady utca meghosszabbításával vált lehetővé, így az épület három utcára néző, tekintélyes méretű középületként valósulhatott meg. A korszak modern követelményeinek megfelelően gőzfűtéssel és „légszeszvilágítással” szerelték fel, az elektromos világítást csak később vezették be.
A funkcionalitást gondosan megtervezett térszervezés jellemzi: a pinceszinten az irattár és raktárak mellett népkonyha és munkásotthon is helyet kapott. A földszinten üzlethelyiségek, irodák és két szolgálati lakás került kialakításra. Az első emelet az elöljáróság és az anyakönyvi hivatal otthona lett, ahol a két szint magasságú nagyterem jelentette a reprezentatív központi teret. A második emeleten a városbíróság, a pénztár és az adó-számvitel helyiségei sorakoztak. Az épület középponti magját a nagyterem, a főlépcső és az előcsarnok együttese alkotja.
Az épület külső megjelenésében tudatosan kerülte a kor divatos szecessziós stílusjegyeit, ehelyett időtálló, reneszánsz ihletésű, visszafogott díszítést kapott. A homlokzat legjelentősebb dísze Mátrai Lajos szoborkompozíciója a felső timpanonjában, amely az elöljáróság szerteágazó tevékenységi köreit – közoktatás, közegészség, közélelmezés és vásárügy, ipar, közjótékonyság és szegényügy – szimbolizálja.
A Baross utca és a Vajdahunyad utca másik sarkán áll az egykori MSZMP pártház, mely megújulásra vár. A tervek szerint itt fog egyszer majd megnyílni az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség új kulturális komplexuma, amely a Firgun Ház nevet viseli. A központ sokszínű kulturális programkínálattal várja majd a látogatókat: helyet ad színházi produkcióknak, kiállításoknak, koncerteknek, irodalmi eseményeknek és különböző közösségi rendezvényeknek. A tervek szerint kóser vendéglátóhelyek is helyet kapnak az épületben – bár a kóser gasztronómia terén nemrég már történt fejlemény a környéken, hiszen a Szentkirályi utcában már működik egy szálloda kóser étteremmel és kávézóval.
A jelenlegi betonmonstrum 1971-ben épült fel. A különleges építészeti kialakítású, hatemeletes pártszékház egy olyan telken áll, ahol az előző épület 1956-ban súlyosan megrongálódott. A közel 4000 négyzetméteres betonépület, amely a Baross, Vajdahunyad és Kis Stáció utcák találkozásánál található, eredetileg egy nagy előadóteremmel is rendelkezett, amely kezdetben 500, később 400 fő befogadására volt alkalmas.
Az MSZMP VIII. kerületi pártbizottságának otthont adó épület esztétikai megítélése mindig is megosztó volt – egyesek csúnyának tartják, mások építészeti értéket látnak benne. A szakértők egyetértenek abban, hogy már egy egyszerű homlokzattisztítás is jelentősen javítana a megjelenésén, de átfogó felújításra lenne szükség.
A rendszerváltás után az épület változatos funkcióknak adott otthont. Számos politikai párt és szervezet működtetett itt irodát, többek között a KDNP, a MIÉP, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, a Baloldali Front és a Munkáspárt. Kulturális szempontból is jelentős helyszínné vált: helyet adott az Ezredvég folyóiratnak, a Szabó Dezső Emléktársaságnak, a Raoul Wallenberg Egyesületnek, valamint különböző rendezvényeknek, mint például a Szittya Világtalálkozónak és a Magyar Történelmi Őstudományi Akadémia előadásainak. 2014 decemberében az épületet az Orbán-kormány térítésmentesen az EMIH tulajdonába adta, ami 2016-tól, a korábbi bérlők távozása után vette azt birtokba és előbb egyetemnek, majd zsidó kulturális központnak és színháznak szánta.
A harminckettesek néven ismert 32. gyalogezredet Mária Terézia királynő alapította 1741-ben, és az alakulat 1873-tól az első világháború végéig Budapest háziezredeként szolgált. Az első világháborúban az ezred különösen nagy veszteségeket szenvedett, megmaradt katonái 1918. november 18-án tértek haza a ferencvárosi pályaudvarra. Bár az őszirózsás forradalom kormánya megszüntette az alakulat császári és királyi státuszát, a 32-es hadrendi szám megtartásával karhatalmi feladatokat látott el.
A trianoni békeszerződést követően, a monarchia többi közös alakulatával együtt a 32-es gyalogezred is megszűnt. A Tanácsköztársaság bukása után a harminckettesek és más ezredek tagjaiból létrehozták a Magyar Királyi 1. Gyalogezredet. Az egykori 32-es tisztek nem feledkeztek meg az alakulat hagyományairól: létrehozták a 32-esek asztaltársaságát, amely 1929-ben emléktáblát avatott a Mária Terézia laktanya falán és az ezred történetét megörökítő könyvet is kiadott. A második világháborúban az alakulat újra harcba szállt, utolsó ütközeteit Székesfehérvár környékén vívta, majd végleg feloszlatták.
Az ezred emlékét őrzi az 1933-ban civil összefogással felállított emlékmű a józsefvárosi Harminckettesek terén, a József körút és a Baross utca sarkán. Szentgyörgyi István alkotása egy rohamsisakos katonát ábrázol, aki jobb kezében nyeles gránátot dob, míg bal kezében szuronyos puskát tart. A tér is ekkor kapta a Harminckettesek tere nevet az ezred hagyományőrző egyesületének kezdeményezésére.
Hogy magával a térrel – ami Józsefváros új főtere is lehet – mi lesz, arra a jövő adja meg a választ. 2023 nyarán egy próbaidőszakot hirdetett az önkormányzat, lezárták a szervizutat, több helyet adtak a gyalogosoknak, székekkel, asztalokkal, padokkal felszerelt pihenőzónát hoztak létre, amit kiállítással is színesítettek. Ezt követően lakossági fórumot tartottak, ahol bemutatták a Harminckettesek terének újratervezésére készült különböző koncepcióterveket, amit lakossági vita követett: a próbaidőszak tanulságait beépítették a tér teljes átalakítását és zöldítését célzó tervekbe. A fejlesztés hosszú távú célja, hogy a kerület központja összefüggő, modern, zöld városi térré alakuljon, ahol az emberek szívesen sétálnak és időznek.
Vegyük azonban sétánk irányát a negyed sűrűjébe, a Vajdahunyad utcán át fedezzük fel a Corvinnegyedet! Az utca elején áll a nemzetiségi önkormányzatoknak helyet adó romos épület, kicsit arrébb a roma önkormányzaté, jobb állapotban.
Az utca elején áll a Turbina, ami még csak hároméves múltra tekint vissza. Előtte is volt itt egy különleges romkocsma, a Gondozó Kert, mely nevét az épületben egykor működő szociális otthonról kapta. Szemben vele ma is a Menhely Alapítvány nappali melegedője található. Az idő múlásával a tűzfalat beborította a borostyán, a kertben pedig megjelentek a klasszikus romkocsmai elemek: csocsóasztal, zenei programok – csütörtökönként jazzkoncertekkel, pénteken és szombaton pedig DJ-kkel. A hely vezetői ambiciózus terveket szőttek: a kisebb álmok között szerepelt egy apró halastó kialakítása, míg nagyobb szabású elképzelésként felmerült egy emeleti hostel és egy hangárban kialakított koncertterem létrehozása is. A Gondozó Kert különlegességét tovább fokozta a Parapark nevezetű szabadulószoba, amely a pincében működött, és ahol a játékosoknak egy órájuk volt arra, hogy különböző rejtvények megoldásával kijussanak. Ez volt nemcsak a kerület, a főváros, az ország, hanem a világ első szabadulószobája, az alapító Gyurkovics Attilát hívják nyugat-európai nemzetközi szabadulószoba konferenciákat megnyitni azóta is.
A Gondozó Kertből idővel Bujdosó kert lett egy csodálatos kerttel, mely elvarázsolt mesevilágot idézett meg, aztán 2021-ben itt nyílt meg a Turbina Kulturális Központ, ami kisebb ismertségű előadók mellett világsztárokat is hoz a VIII. kerületbe időről időre.
A Vajdahunyad és a Nap utca sarkán álló sarki üzlet igazi különlegesség, az RWC – Russian Watch Clinic / Orosz óra klinika nevű hely átfogó órajavítási szolgáltatásokat kínál. Fő szakterületük az orosz mechanikus órák szervizelése, de szakértelmük kiterjed a svájci, német és japán órák javítására is. Szolgáltatásaik között szerepel az elemcsere, szíjcsere, óraszíjak javítása, plexi és üveg polírozása, illetve cseréje, valamint a kvarcszerkezetek javítása.
A Nap utcán a körútig sétáltunk, a sarkon az egykori Józsefvárosi Galéria helyén megnyílt Józsefvárosi Múzeum áll, melyet nemrég adtak át, és most indul be igazán a működése. A VIII. kerület új közösségi múzeuma egészen új koncepció alapján jött létre.
A Józsefvárosi Múzeum komplex kulturális intézmény, amely ötvözi a hagyományos múzeumi funkciókat a modern közösségi tér szerepével. Történészek, művészettörténészek és múzeumpedagógusok segítségével dolgoznak a kerület múltjának hiteles feltárásán és bemutatásán. A múzeum nem csupán kiállítótér, de nyitott közösségi központként is működik, ahol a helyiek találkozhatnak, tanulhatnak és alkothatnak együtt. Különös hangsúlyt fektetnek a személyes történetek gyűjtésére és a jelenkori információk megosztására is. Pedagógiai műhelyük a fiatalabb generációkat kreatív programokkal és kritikai gondolkodásra ösztönző foglalkozásokkal szólítja meg, miközben a múzeumi gyűjteményre építenek.
A körúton a Harmickettesek tere felé tartozó részén áll a Tam Tam Dobcentrum, Magyarország vezető dobszaküzlete, amely 1998-ban Pálmai Gábor alapításával kezdte működését. 2000-ben egyesült Dubán Dezső országosan elismert dobboltjával és szervizével, így létrehozva az ország legnagyobb és legátfogóbb ütőhangszer-szaküzletét. A vállalkozás webáruházként és fizikai boltként is működik, ahol dobok, ütőhangszerek, cintányérok és tartozékaik széles választéka érhető el, nekem innen van egy Turkish márkájú alumínium darbukám még valamikor az ezredforduló tájáról.
A különleges üzlet idén a Józsefvárosi Aranykoszorú kitüntetést – mellyel a helyi vállalkozók, kereskedők, iparosok és gazdasági társaságok kiemelkedő teljesítményét ismerik el – nyerte el.
A Corvin köz felé fordultunk ezután a Corvinnegyed kapujaként is emlegetett, a körút és az Üllői út sarkán álló lakóház mellett. A forradalom súlyos harcai során megrongálódott Corvin-házak közül csak a 84. számú épületet sikerült megmenteni. A másik ház helyén 1958–59-ben az IPARTERV építésze, Csics Miklós tervei alapján nyolcemeletes modernista épület született. A körúti térfalhoz igazodó tömbön a zajos kereszteződés miatt erkélyek helyett franciaerkélyek adnak ritmust a zöld kerámialapokkal díszített homlokzatnak. Az épületben szintenként négy kétszobás, körüljárható, korszerű lakást alakítottak ki.
A Corvin köz, amely Budapest VIII. kerületében az Üllői út és a József körút találkozásánál található, az 1956-os forradalom egyik legfontosabb ellenállási központjává vált. A helyszín stratégiai jelentőségét az 1927–28-ban épült Corvin-házak különleges alaprajzi elrendezése és a környék adottságai (benzinkút, menekülési útvonalak) biztosították. Október 24-én 50-60 fővel indult az ellenállás, amely hamarosan 1000-1200 fős csoporttá nőtt, a környező utcák „corvinistáival” együtt pedig elérte a 4000 főt. A főként munkásokból álló csoport először Iván Kovács László, majd november 1-től Pongrátz Gergely vezetésével sikeresen vette fel a harcot a szovjet csapatokkal, akik több sikertelen kísérletet tettek a felkelők felszámolására. A november 4-i szovjet támadás során a túlerővel szemben két napig tartottak ki, november 8-án hagyták el végleg a területet. A harcokban több mint 400 józsefvárosi felkelő vesztette életét, a szovjetek 60-70 katonát és 15-20 páncélost veszítettek. A későbbi megtorlások során mintegy 150 helyi forradalmárt ítéltek el, közülük 23-at kivégeztek, köztük Iván Kovács Lászlót is. A helyszínen ma Győrfi Lajos 1996-ban készült szobra állít emléket a „pesti srácoknak”.
Budapest egyik meghatározó bevásárlóközpontja, a 2010 októberében nyílt Corvin Plaza megtöri a teret és a környező utcák közé afféle mesterséges falként ékelődik be. A Mérték Építészeti Stúdió által tervezett négyszintes épület a Corvin sétányon található 34 600 négyzetméteres alapterülettel és több mint 100 üzlettel. A Futureal által épített, majd a francia Klepierre csoport tulajdonába került létesítmény 375 millió eurós beruházással valósult meg, és elsősorban a dél-pesti régió 400 ezer fős lakosságát célozza. A plaza a történelmi Corvin Mozi szomszédságában üzletek, éttermek és szórakozási lehetőségek széles választékát kínálja. Az épület része Közép-Európa legnagyobb belváros-megújítási programjának, a Corvin sétány projektnek, amely összesen 220 000 négyzetméteren valósult meg irodákkal, wellnessközponttal és lakásokkal kiegészülve. Kiválóságát jelzi, hogy megnyitása évében elnyerte a CIJ Journal Az év legjobb üzletközpont-beruházása díját.
A még most is folyamatosan dzsentrifikálódó negyed legmodernebb részében a Corvin sétánynál lehet gyönyörködni. Itt, a lakóházak tövében áll a Magyarországon óriási kultusznak örvendő Bud Spencer (Carlo Pedersoli) szobra és a 0–24-ben, a hét minden napján működő Las Vegas Casino is, ami valaha Andy Vajna birtokában volt. A filmmogul halála után 2020-ban új tulajdonosok vették át a kaszinót: Garancsi István vállalkozónak, a Market Építő Zrt. és az FC Fehérvár focicsapat tulajdonosának, valamint Magyarország jelenlegi honvédelmi miniszterének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak termelik a profitot.
Itt a sétányon működik a Dumaszínház 2013 áprilisa óta, ahol egy 240 férőhelyes teremben tartják előadásaik többségét. (Idén ősztől a Margit körúton az egykori Átrium moziban is vannak már előadásaik.) Húszéves jubileumuk alkalmából új sétányt avattak a sétányon: a stand-up sétány kezdeményezés keretében azok a humoristák kapnak névre szóló csillagot, akiknek előadásaira a legtöbb jegyet értékesítették. Az első csillagot 2024. október 15-én Hadházi László Karinthy-gyűrűs humorista kapta.
A Corvin sétány Budapest egyik legnagyobb városmegújítási története. A 2003-ban kezdődött fejlesztés során egy 22 hektáros, leromlott állapotú városrészt alakítottak át teljesen. A régi, rossz állapotú épületeket lebontották, helyükre modern lakó- és üzleti negyedet építettek magánbefektetők bevonásával.
A projekt során körülbelül 1100 régi lakást bontottak le, amelyek többsége – mintegy 810 lakás – önkormányzati tulajdonú, komfort nélküli, kis méretű otthon volt. Az önkormányzat gondoskodott a korábbi lakókról: pénzbeli kárpótlást vagy cserelakást ajánlott nekik, függetlenül attól, hogy rendezett volt-e a lakhatási jogviszonyuk. Ennek következtében a lakosok nagy része a kerület más részeibe költözött.
A megújult területen eddig kétezernél is több modern lakás épült, valamint három irodaház és egy bevásárlóközpont is helyet kapott. A projekt végeredményben egy teljesen új városrészt hozott létre, ami együtt járt a helyi lakosság teljes kicserélődésével és a városszerkezet teljes átalakulásával.
A Futó utca és az Üllői út sarkán egy olyan rejtett kincsbe futottunk bele, ami alaposan meglepett minket. Ismerjük jól a kerületet, de arról a titkos parkról, amit itt találtunk, még csak nem is hallottunk korábban. A falon található szobrot, Kiss Kovács Gyula 1959-es alkotását, az Anya gyermekévelt ismertük, de amikor benéztünk a nagy kapun is mellette, eltátottuk a szánkat.
Az Üllői út 60–62. és a Futó utca 54. által határol telken egy a lakóközösség által gondozott park áll. Az 1958-ban épült hatemeletes ház közössége egykoron itt még jégpályát is működtetett télen, szamovárban forrt a tea, és nagyon jó közösség alakult ki. A jégpálya helyén ma zárt kosárpálya áll, a kis park és a mini játszótér mellett pedig a metró szellőzőjéből jön fel ma is a meleg levegő, régen a gyerekeknek ez nagyon izgalmas játszóhelye volt.
A Corvin sétányról az Üllői út irányába indultunk a Nagy Templom utcán, a modern irodaházak szomszédságában találjuk a Grundot, egy műemlékekkel övezett színfoltot a negyedben, ami még megőrzött valamit a régi Józsefváros hangulatából. A kezdeményezés Mann Dániel volt tanár és tévébemondó, valamint barátai által létrehozott alapítvány munkájának eredménye. A magas kapukon és falakon túl egy sokoldalú közösségi tér tárul fel a látogatók előtt.
Az épületegyüttes három fő funkciót lát el: van itt egy kalandokkal teli játszótér drótkötélpályával, homokozóval és falmászási lehetőséggel, egy hostel az emeleten, valamint vendéglátóhely az alsó szinten, amely esténként szórakozóhellyé alakul. A két funkció – a játszótér és a szórakozóhely – időbeli elhatárolással működik harmonikusan egymás mellett.
A helyszín történelmi jelentőségű épületeket foglal magába: az 1840-ben épült klasszicista homlokzatú földszintes lakóház, amely ma kávéházként működik, valamint a Táncsics Mihály által épített ház, amely ma a hostelnek ad otthont. Az épületegyüttes különlegességét növeli a gazdag növényvilág, köztük egy 170 éves orgonabokor és egy különleges körülmények között élő eperfa, amely köré tetőt építettek, így a fa különböző részei más-más évszakot érzékelnek.
A projekt többrétű célkitűzéssel rendelkezik: egyrészt a VIII. kerület egyedi hangulatának megőrzése, másrészt Táncsics Mihály emlékének ápolása, aki egykor az épületben bujkált a csendőrség elől. Emellett fontos szerepet kap a Pál utcai fiúk által képviselt értékek – a haza, becsület, barátság és bizalom – továbbadása is, méghozzá nem hagyományos, tantermi formában, hanem élményeken keresztül. Az évek alatt a Grund sokat változott, egy darabig pedig itt működött a magyarországi Google oktató- és rendezvényközpontja, a Google Ground.
Táncsics Mihály emlékét a Grundot határoló Tömő utcai épületek egyik falán található emléktábla őrzi, itt élt ugyanis négy éven át, és itt szokta az önkormányzat is olykor tartani március 15-i megemlékezését.
A Tömő utca 6. szám alatti romantikus stílusú lakóházat 1872-ben tervezte Lohr János, az alapkövét maga Táncsics tette le 1872. március 15-én, 1876-ig itt élt a magyar költő és közgondolkodó a képviselői mandátumának lejárta után a közélettől visszavonulva 1876-ig. Házába munkáscsaládokat fogadott alacsony lakbérért, de a lakók azt sem fizették meg, ennek ellenére nem lakoltatta ki őket. Emiatt azonban úgy megnőtt az adóssága, hogy végül el kellett árverezni a házat.
A közeli Práter utcában ugyancsak van egy ikonikussá vált Pál utcai fiúk emlékhely, Molnár Ferenc könyve megjelenésének századik évfordulójára avatták fel a bronzból készült szobrot a Práter utcai általános iskola előtt. A szoborkompozíció A Pál utcai fiúk híres einstand jelenetét ábrázolja, öt alakkal. A központi figura Nemecsek, aki éppen golyózik, mellette áll két társa, Kolnay és Weisz a Pál utcaiak közül. Nem messze tőlük látható a két Pásztor testvér, akik a golyózókat figyelik. A szobrász – Szanyi Péter – tudatosan ötvözte művében a korhű és modern elemeket: míg a bőrszíjas tankönyvek, a kiskalap, a gombos cipő, a matrózruha és a girardi kalap a történelmi hűséget szolgálják, addig a térdnadrág, a bő farmer és a rövid ujjú póló alatt viselt hosszú ujjú felső az időtlenség érzetét kelti a kompozícióban. (Egyébként 2019 óta a Füvészkertben is van egy a regényt megidéző szobor, a pálmaházi medencében látható Nemecsek szobra.)
A Práter utca elnevezésének eredetére egyébként három elmélet is létezik: az egyik szerint a helyi papnevelde szerzeteseiről (frater) kapta nevét, a másik magyarázat az olasz ‘prato’ (mező) szóból eredezteti, utalva az egykor itt elterülő kertekre, míg a harmadik, kevésbé valószínű verzió szerint a bécsi Prater parkkal hozható összefüggésbe. A név eredete azonban máig tisztázatlan.
A Corvin sétánnyal párhuzamosan haladva olyan józsefvárikumba botlunk, mint a még mindig működő Cintányéros, a Semmelweis Klinikák metrómegállótól két percre. A hely egyszerű borozóként definiálja magát, és kiváló borválasztékával, valamint különféle sajt- és hústálakkal várja vendégeit.
A negyednek két metrómegállója is van, a körút és az Üllői út sarkán az ismertebb, egy megállónyira pedig a Klinikák metróállomás. A felújításkor pár éve ez az egykor harsány kisállomás sokkal letisztultabb lett megjelenésileg. Ezt a letisztultságot azonban a felszínen hiába keressük, a Semmelweis modern kutatólaborjai és klinikái egyszerre utalnak a XIX. és a XXI. századra.
Ismét a negyed mélye felé fordulva a Bókay és Szigony utcák felé látjuk, hogyan tűnik el a régi nyolcker és miként veszi át a területet a XXI. század modern infokommunikáció szektora, itt épült fel a Nokia és az IBM modern irodaépülete. (Utóbbinak éves magyarországi költségvetése körülbelül akkora nagyságrendileg, mint az önkormányzaté.) A Corvinnegyed fejlesztése során számos értékes épület tűnt el a VIII. kerület arculatából, az Edelényi Dezső által tervezett Harcsás ház a Bókay János utcában erre a sorsra jutott, ahogy a Tömő utca 23/a is, Psota Irén szülőháza.
Ebbe a sorba illeszkedhet a Bókay János utca 34. szám alatti épület is, amely a környék utolsó földszintes háza. Az egykori Gólya Presszó, melyet a Roncsfilmből is ismertünk, közösségi térként működött, civil szervezetek programjainak és koncerteknek adott otthont, mielőtt az Orczy útra költözött volna. Végül sikerült megtartani a Gólya egy falszakaszát mementóként.
A Brunszvik Júlia tér egy intim kis park az emeletes házak által rejtett kis háromszög alakú szegletben a Nap és a Leonardo Da Vinci utcák találkozásánál. A teret 2020 augusztusában nevezték el Brunszvik Júliáról, a Pesti Első Bölcsődei Egylet egykori elnökéről. A névválasztással az önkormányzat nemcsak Brunszvik Júlia örökségét őrzi, hanem egyúttal elismerését fejezi ki a józsefvárosi bölcsődei dolgozók értékes és elkötelezett munkája iránt is.
A névválasztás azért is szerencsés, mert itt mellette a Nagy Templom utca és Nap utca sarkán álló neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervezte 1875-ben az Első Pesti Bölcsőde Egylet számára. Az 1877-ben átadott, majd 1879-ben kibővített kétszintes épület különleges homlokzatával, téglaborításával és díszes tölgyfa kapuival ma is építészeti értéket képvisel. Az intézményben kezdetben bölcsőde működött az Irgalmas Nővérek vezetésével, majd óvodával és elemi iskolával bővült. Az 1948-as államosítás után is megőrizte oktatási-nevelési funkcióját, ma pedig a bölcsőde és óvoda mellett zeneiskola működik benne, az alagsorban pedig bölcsődetörténeti múzeum kapott helyet.
Innen a Horváth Mihály térig sétáltunk vissza, sétánk kiindulópontjához, melynek egy szegletében van egy nem annyira ismert emlékmű is. A Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziummal szemben található az Elhagyottak szobra, Gárdos Aladár 1932-es alkotása. A gondozott kis téren álló megható műalkotás anyát ábrázol két gyermekével: egyikük az anya ölébe bújik, másikuk a vállára hajol. A kompozíció vélhetően egy apa nélkül maradt család fájdalmát jeleníti meg. Gárdos további ismertebb fővárosi szobrai: a Küzdelem a hüdrákkal (1927) a Kelenhegyi úton, a Fiumei Úti Sírkertben Hanvai Sándornak, a szegények jótevőjének síremléke (1930). Ugyancsak egy temetőben találjuk egy fontos emlékművét: a Kozma utcai zsidó temetőben egy körülbelül 10 méter magas obeliszket, amely az első világháborúban elesett tízezer zsidó katona emlékét őrzi. A lépcsős talapzaton álló alkotás Budapest egyik fontos első világháborús zsidó emlékműve. És Gárdoshoz köthető az egyik legismertebb budapesti szobor egy részlete is: ő tervezte a Gellérthegyen a 7 méteres Szent Gellért-emlékmű tövében álló pogány vitéz szobrát (1904).
A Corvinnegyedre ugyanúgy igaz, mint a Csarnoknegyedre, hogy az ellentétek negyede, de itt talán még plasztikusabban látszik mindez. Kérdés, milyen lesz húsz év múlva, mert ha hasonló mértékű változásokat tapasztalunk, mint az elmúlt húsz év során, akkor nagyon nem fogunk ráismerni a Corvinnegyedre. Reméljük, marad a régiből is az utókornak, miközben önazonosan újul tovább.
Fotók: Mile Máté
